Ez az érzelmi bántalmazás talán a legmegrázóbb megnyilvánulása, mégis sokan nem veszik észre időben a jeleit.
Az érzelmi bántalmazásnak van egy alattomos, elsőre nem felismerhető típusa, amiről nem beszélünk eleget
Ahogyan fizikailag sem csak veréssel lehet bántalmazni (hanem pl. az étel, a gyógyszerek, az alvás vagy a tisztálkodási lehetőség megvonásával, tehát az egészség veszélyeztetésével is), úgy a lelki bántalmazás sem feltétlenül merül ki üvöltözésben, csúnya, becsmérlő szavakban és nyilvánvaló megalázásban. Ezeket viszonylag könnyű bántalmazásként beazonosítani (bár a távozás ekkor is nehéz). A lelki bántalmazáshoz minden olyan viselkedésforma hozzátartozik, melynek célja (eredménye) az önbecsülés rombolása.
A jövőbeli tervek színlelése, vagyis a "future faking", az érzelmi manipuláció egyik különösen alattomos formája. Ez a gyakorlat rendkívül kegyetlen, hiszen az áldozatban egy alaptalan érzelmi biztonság érzetét kelti, amelyből rendkívül nehéz és fájdalmas kikerülni. A manipulátor nem szokott nyíltan nagy ígéreteket tenni – hiszen ez túl nyilvánvalóvá tenné, hogy a szavai mögött nincs valóság –, inkább csak elhint egyfajta illúziót, miszerint mély benyomást tett a másikra, és hosszú távú terveket sző. Aki már megjárta a viszontagságos társkeresés útját, az gyakran örömmel fogadja ezt a látszólagos biztonságot, hiszen végre egy pillanatra hátradőlhet, és úgy érezheti, hogy valóban kapcsolatban áll valakivel. Azonban ez a hamis érzet könnyen összeomolhat, és a csalódás annál fájdalmasabbá válik.
A jövőszédelgés jelensége, amely sokszor összekeverhető a love bombinggal (szerelemmel bombázás), nem mindig a „túl szép, hogy igaz legyen” érzésével jár. Itt inkább arról van szó, hogy a kapcsolat látszólag reális alapokon nyugszik, azonban a partner hosszú távú tervei és ígéretei miatt a másik fél könnyen elhiszi, hogy a nehézségeket közösen, felnőtt módjára fogják kezelni. A célszemély bízni kezd abban, hogy mindketten hajlandóak időt és energiát fektetni a megoldások keresésébe. „Én itt leszek melletted, nem kell elsietnünk a dolgokat” – hangsúlyozza a jövőszédelgő, így teremtve illúziót a stabilitásról és a közös jövőről.
Csakhogy itt jön a neheze: amikor a grandiózus ígéretek valóságra váltása válik szükségessé, és nem csupán távoli, évtizedes tervekről van szó, ahol elég csak üres frázisokat pufogtatni, hanem például a jövő heti találkozó megszervezése áll előttünk, amihez konkrét lépéseket kell tenni. Ilyenkor nemcsak a megszokott rutinunkat kell átalakítani, hanem el kell hagyni a komfortzónánkat, és kisebb-nagyobb logisztikai kihívásokkal is szembe kell néznünk. Ilyenkor a nagy lelkesedés gyorsan elhalványul.
„Nem hiszem, hogy hosszú távon működne egy kapcsolat” – mondja az a személy, aki valójában saját kezdeményezésére indította el az együttlétet, szinte észrevétlenül vonva bele a naiv partnerét a közös jövő álmaiba, miközben ő maga titokban már régóta a szabad életet keresi.
Ha jártál már így, valószínűleg a becsavarodásig elemezted a történteket, keresve, hogy ilyen ígéretes kezdetek után hol, mi romlott el, mi változott meg. Hiába adtad folyamatosan önmagad, hiába voltál és vagy továbbra is ugyanaz az ember, akiért kezdetben annyira odavolt, magadban keresed a hibát. (Megj.: jövőszédelgés elkövetője és áldozata nemtől függetlenül bárki lehet, de a társadalmi nemi szerepek és sztereotípiák különösen valószínűsítik a férfi elkövető vs. női sértett felállást.)
Ahogyan Rose Hackman Érzelmi munka: az életünket formáló láthatatlan teher c. könyvében is olvashatjuk, a nőket kislánykoruktól arra nevelik, hogy ők a felelősek a békességért és mások jó hangulatért. Nekik kell elég figyelmesnek, kedvesnek és tapintatosnak lenni, és biztosítani, hogy ne boruljon fel az egyensúly. (A bántalmazás áldozatait is gyakran vádolják azzal, hogy "hergelték", "kihozták a sodrából" az elkövetőt!)
Egy érzelemkitöréseket produkáló, kiszámíthatatlan nő rögtön elviselhetetlen perszóna, HP és "házisárkány" - miközben a környezetük dolgát gorombasággal, hangulatváltozásokkal megnehezítő férfiakra még szavunk sincs. (Ha nő, akkor úgyis megtanulta a nemi szocializáció során, hogy az ő szükségletei másodlagosak, és ne legyen túl hangos és követelőző, mert különben elhagyják.)
Mert annyira vágyik arra, hogy a kezdeti lelkesedés és a kedves bánásmód újra visszatérjen, hogy a negatív változásokért szinte már önmagát okolja. A szorongása csak fokozódik, mivel a jövőjét nem tervező partner általában nem hajlandó beszélgetni a történtekről. Az érzelmi munkakerülés tipikus megnyilvánulása, hogy a nyílt és őszinte kommunikációt, valamint a kapcsolat problémáinak megvitatását "boncolgatásnak", "nyaggatásnak" vagy "vérszívásnak" minősítik, és elutasítják vagy gyorsan lezárják.
A jövőben gondolkodó személy nem becsüli meg eléggé a partnerét és a kapcsolatot, hogy hajlandó legyen megosztani érzéseit és gondolatait.
(Ha férfi, akkor pedig sokszor nem is tanulta meg az érzelmeit kezelni, azokról nyíltan beszélni.) A benne zajló érzéseknek csak az eredményét zúdítja a partner nyakába, hirtelen szakítás vagy eltűnés formájában.
Natalie Lue, a párkapcsolati coach szerint a jövőszédelgésnek két fő típusa létezik. Az egyik a tudatos manipuláció, amely során a jövőszédelgő szándékosan, megtervezetten hazudik, hogy a vágyott reakciót kiváltsa a partneréből, ezzel elérve a saját céljait. Például lehet, hogy szexuális kapcsolatot szeretne, és úgy érzi, hogy grandiózus ígéretek nélkül nem tudja ezt megvalósítani. Más esetekben lehet, hogy a lakhatási helyzetét próbálja rendezni, pénzt kér "kölcsön", vagy akár állampolgárságot szeretne szerezni.
Lehetséges, hogy a partner abban reménykedik, hogy a jövőbeli ígéretekkel elhomályosíthatja a jelenlegi problémás viselkedését, így elkerülheti a kapcsolatból való kilépést. Esetleg arra törekszik, hogy növelje az önbizalmát és fényesebbé tegye az egóját, mert nem érzi magát elég vonzónak, ezért ígéretekkel próbálja meg megerősíteni a helyzetét. Mérő Vera korábbi írásában erre a jelenségre fókuszált, és a future faking kifejezést "jövőhazudozásnak" fordította, kiemelve, hogy ez a manipulációs taktika milyen mély hatással lehet a kapcsolatok dinamikájára.
Ahogy Lue megfogalmazza, a jövőszédelgők második típusa azok, akik saját maguk is hisznek abban, amit mondanak, legalábbis addig, amíg szavakra van szükség. Amikor viszont elérkezik az idő, hogy a szavakat tettekre váltsák, hirtelen pánikba esnek, és mind az istenek, mind az emberek tekintetétől elfordulva igyekeznek kiszállni a szituációból.
Pedig jellemzően nem olyan horderejű dologról van szó, hogy az anyakönyvvezetőhöz cipelik, vagy két bőrönddel és két macskával megjelennek az ajtaja előtt. Csak arról, hogy ha már azt állítja, hogy a következő húsz évet együtt akarja tölteni, akkor a partner meri feltételezni, hogy a következő heteket is, és esetleg elkezd azon gondolkodni, hogy hogyan tudnák megoldani a találkozásokat. Rémisztő.
Ironikus megközelítést félretéve, egy elkerülő kötődési mintázattal rendelkező egyén számára valóban félelmetes lehet a párkeresés világa. Logan Ury „Hogyan ne halj meg egyedül” című könyvében világosan kiderül, hogy a randipiac tele van elkerülő, szorongó és ambivalens kötődési mintázatú emberekkel. A biztonságosan kötődők aránya sem elhanyagolható, hiszen 50%-ot képviselnek, de a kérdés az: hol is találhatók ők? Jellemzően tartós, stabil párkapcsolatokban élnek, mivel képesek ezeket kialakítani és fenntartani.
Egy elkerülő kötődési mintázattal rendelkező személy valószínűleg már korábban is tapasztalta, hogy visszahúzódik egy éppen formálódó kapcsolatból. Ezért fontos, hogy tisztában legyen a saját érzéseivel és korlátaival, hiszen könnyen megeshet, hogy belemerül az érzelmek tengerébe, és olyan ígéreteket fogalmaz meg, amelyeknek később nem tud megfelelni a valóságban.
Ezért, ha egy kis önvizsgálatot végez, megfontolhatja, hogy az ismerkedés során, valamint a kialakuló kapcsolatban tartózkodjon a túlzottan nagy szavaktól. Bár lehetnek saját lelki terhei, fontos, hogy figyelembe vegye a másik fél érzéseit is. És ha esetleg nem tudta elkerülni a zavart keltő helyzeteket, legalább annyit tehet, hogy utólag vállalja a felelősséget, és törekszik az érzelmi sebek gyógyítására.
Te, aki már átélted a jövőszédelgést, valószínű, hogy most éppen arra vágysz, hogy az exed, aki csak a konfliktusok elkerülésére és a saját kényelmére fókuszált, végre megmagyarázza a viselkedését és bocsánatot kérjen az általad elszenvedett sebekért. Tudom, hogy ezt szeretnéd hallani, de sajnos a valóság az, hogy ennek az esélye rendkívül kicsi. Az ő bocsánata nem fogja gyógyítani a sebeidet, mert nem törődik azzal, hogy te hogyan érezheted magad. Helyette inkább próbálj meg körülvenni magad olyan emberekkel, akik valóban szeretnek, keress új, felemelő élményeket, és ne felejtsd el követni az Instán a Slavic Bestie-t, mert néha a kis dolgok is segíthetnek a gyógyulásban.