Az egyházi és magániskolák besorolása az iskolakörzetekbe könnyebbé válhat.
A jövőben várhatóan könnyebbé és érthetőbbé válhat az egyházi és magániskolák közfeladatot ellátó iskolakörzetekbe való besorolásának folyamata. A tervezett módosítás célja, hogy ezek az intézmények nagyobb szabadságot kapjanak a diákok felvételénél, különösen azok számára, akik az iskola saját szellemiségét és értékrendjét elfogadják.
A közoktatási igazgatásról szóló törvényhez benyújtott módosító javaslatok a legutóbbi hétfői ülésen kaptak zöld utat a Szlovák Nemzeti Tanács oktatási, tudományos, ifjúsági, sport- és idegenforgalmi bizottságának jóváhagyásával.
A minisztérium a rugalmasságot hangsúlyozza
Tomáš Drucker, az oktatási tárca vezetője (Hlas-SD), a sajtó képviselői előtt kifejtette, hogy az új javaslat lehetőséget teremt a nem állami fenntartók számára is, hogy közszolgáltatói minősítést nyerjenek el, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e saját iskolakörzettel vagy sem.
A módosítások lehetőséget adnak arra, hogy a nem állami oktatási intézmények, bizonyos feltételek teljesülése esetén, közoktatási szolgáltatókká váljanak. Ennek következményeként minden olyan gyermeket, aki megfelel a nyilvánosságra hozott előírásoknak, kötelesek felvenni. Ezen szabályok figyelembe vehetik az iskola fenntartójának típusát is; például az egyházi iskolák esetében a vallási elvekkel összhangban álló nevelési irányelvek érvényesülhetnek - tette hozzá Drucker.
A miniszter kiemelte, hogy elengedhetetlen az egyenlő bánásmód elvének megőrzése.
"Vagyis minden gyermek, aki megfelel a feltételeknek, felvételt nyerhet. Ha a jelentkezők száma meghaladja az iskola kapacitását, egyértelmű, átlátható szabályoknak kell meghatározniuk, miként választanak a gyerekek közül" - tette hozzá.
Az ellenzék szerint kaotikus és átláthatatlan a javaslat
A bizottság alelnöke, Ján Horecký (KDH) határozottan kifogásolta a módosításokat.
"A törvényhez közel kétszáz módosító javaslatot csatoltak, ami rendkívüli amatőrizmusra utal, és egy teljesen zavaros, átláthatatlan helyzetbe sodor bennünket. Felvetődik a kérdés: vajon lehet-e egyáltalán így működni ebben a rendszerben?" - nyilatkozta Horecký.
Hozzátette: "Sokan azt mondják, hogy a gyakorlatban semmi sem fog változni, de akkor minek ez az egész hercehurca? Miért terheljük meg a fenntartókat, az iskolákat, az önkormányzatokat és a regionális oktatási hivatalokat egy olyan összetett és kiszámíthatatlan rendszerrel? Végül pedig az egyházi vagy magániskolák akár 25 százalékkal kevesebb normatív támogatást kaphatnak, ami sokak számára a működés lehetetlenné válását jelentheti."
Horecký megfogalmazása alapján az egyik módosító javaslat hangsúlyozza, hogy az iskoláknak figyelmet kell fordítaniuk a tanulók és családjaik lelki igényeire, valamint arra, hogy ezek összhangban álljanak az iskola értékrendjével és céljaival.
"Azt is előírja, hogy ennek az összhangnak a megítélését pontos, kritériumok alapján kidolgozott szabályzatban kell rögzíteni az iskola házirendjében" - tette hozzá a KDH politikusa.
Októberben dönthet a parlament
Az új közoktatási igazgatásra vonatkozó törvény javasolt módosításai jelentős változásokat hoznának az iskolai körzetek kijelölésének gyakorlatában, valamint bevezetnék a közoktatási szolgáltatók egy új jogi kategóriáját. Ezek az intézmények elsődlegesen a saját körzetükben élő tanulók felvételére összpontosítanának, és az oktatási szolgáltatásaikért nem kérhetnének anyagi ellenszolgáltatást.
A jogszabálytervezet szeptemberben került a parlament második olvasatába, és a várakozások alapján az októberi ülésszak során várhatóan sor kerül a végső szavazásra.
