A magyar méhészet számára csupán egy lehetőség kínálkozik a fennmaradásra.


A méhészek napjainkban egyre komolyabb kihívásokkal néznek szembe, főként a dömpingáron érkező importméz következtében. A Gemenc Forest Nectar Szövetkezet esete azonban világosan bizonyítja, hogy létezik megoldás.

A magyar mezőgazdaság egyik jelentős kihívása a szövetkezeti együttműködés hiányossága. A gazdák bizalmatlansága teljesen érthető, hiszen a kommunista diktatúra évei alatt a termelőszövetkezetek inkább a földtulajdon elvételének eszközeivé váltak, nem pedig valódi együttműködési formák. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szövetkezeti rendszer hazánkban nem új keletű: a 19. század végén gróf Károlyi Sándor tevékenysége nyomán indult el az a mozgalom, amelynek célja a gazdák érdekeinek védelme és az erőforrások egyesítése volt, hogy a közös munkával mindenki számára előnyöket biztosítson.

Örömmel tapasztalhatjuk, hogy egyre több gazdálkodó ismeri fel a közösségi összefogás fontosságát a túlélés érdekében. Ennek szellemében jött létre a Gemenc Forest Nectar Szövetkezet, amelynek küldetése a magyar mézpiac megerősítése és a méhészek érdekeinek védelme.

A szövetkezet megalapításának szükségessége több tényezőből fakadt. Először is, a közösségi erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében jött létre, hiszen a tagok együttműködése lehetővé tette, hogy közösen hozzanak döntéseket és oszthassák meg a terheket. Másodszor, a helyi gazdaságok erősítése és a tagok anyagi helyzetének javítása érdekében fontos volt egy olyan struktúra kialakítása, amely támogatja a fenntartható fejlődést. Emellett a szövetkezetek segíthettek a tagok érdekeinek védelmében, biztosítva, hogy a közösség hangja hallható legyen a piacon. Összességében tehát a szövetkezetek létrejötte a közösségi szolidaritás és a gazdasági önállóság megteremtését célozta.

A magyar mézágazat az utóbbi időszakban komoly nehézségekkel küzd. A hazai méhészek már három éve kénytelenek felhalmozni termékeiket, mivel az európai piacon egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg a gyenge minőségű, külföldről érkező mézek.

A piaci torzulások legfőbb okai:

Dömpingáras importméz: Argentína és Közép-Afrika gazdag virágzási időszaka miatt óriási mennyiségű mézet állítanak elő, míg Ukrajna jelenlegi háborús helyzete következtében az EU-ba irányuló mézexport ára jelentősen csökkent. Kínai "méz": Míg a világ többi részén egy méhcsalád évente átlagosan 18 kilogramm mézet hoz létre, Kínában ez a szám meghaladja az 53 kilót – ami nyilvánvalóan mesterséges beavatkozás eredménye. Hamisítványok és laboratóriumi manipuláció: Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által végzett vizsgálatok során kiderült, hogy a piacon kapható "méz" gyakran tartalmaz cukorszirupokat és mesterséges adalékanyagokat, amelyeket egyes laboratóriumok szándékosan "mézként" forgalmaznak.

Ezek a tényezők komoly akadályokat gördítenek a tisztességes magyar termelők elé. Dózsa Tamás Károly, a szövetkezet elnökhelyettese hangsúlyozza, hogy bár az állam próbálja segíteni a méhészeket, a globális piaci helyzet miatt ez sajnos nem elegendő. A magyar méz kiemelkedő minőségű, és a termésátlag is kedvező, ám a valódi problémát az értékesítés nehézségei jelentik.

Fedezze fel a műtrágya-megtakarítás új dimenzióit a Kverneland Optima PUDAMA segítségével! Cikkünk részletei az ajánló alatt várják, hogy bemutathassák Önnek ezt a forradalmi megoldást. Hirdetésünk folytatódik!

Együttműködés, ami valódi megoldást kínál az agrárium kihívásaira Hirdetés

Ha érdekel ez a pályázati lehetőség, ne habozz, és keresd fel a falugazdászokat! Ők segíthetnek a legjobb döntések meghozatalában. Hirdetés

**A terményszárítás kihívásai – Hogyan őrizd meg a termény kiváló minőségét? + VIDEÓ** A terményszárítás folyamata rengeteg buktatóval járhat, amelyek könnyen befolyásolhatják a végtermék minőségét. Ebben a videóban bemutatjuk, hogyan kerülheted el a leggyakoribb hibákat, és mit tehetsz azért, hogy a szárított termények megőrizzék frissességüket és tápanyagtartalmukat. Ne hagyd, hogy a szárítási folyamat rontson a minőségen – tudd meg a legjobb praktikákat!

AÖP-dilemma: Megfizethető vagy értékes? - Heti Kérdőív Hirdetés

Fedezd fel a siker titkát, amely már 400 ezer hektáron bizonyított! Ne hagyd ki az alkalmat, hogy ingyen kipróbáld! +VIDEÓ Hirdetés

Képzeld el, hogy minden gazda rendelkezik a saját meteorológusával! 🌦️👩‍🌾👨‍🌾 Fedezd fel, hogyan segíthet egy személyre szabott időjárás-előrejelzés a mezőgazdasági munkák optimalizálásában! Ne hagyd ki a részleteket, nézd meg a videót! 🎥✨

Fedezd fel a SOLIS traktorok világát: élvezd az 5 éves garanciát és a páratlan ár-érték arányt! Ne hagyd ki ezt a lehetőséget – válassz megbízható teljesítményt és kiváló minőséget! Hirdetmény!

A szövetkezeti összefogás egy közösségi kezdeményezés, amely során az emberek közösen dolgoznak egy közös cél elérése érdekében. Ez a forma lehetőséget ad arra, hogy a tagok összefogjanak, megosszák erőforrásaikat, tudásukat és tapasztalataikat, így erősebbé váljanak, mint egyedül. Az összefogás célja lehet például közös gazdasági tevékenység folytatása, helyi termékek előállítása, vagy akár társadalmi problémák megoldása. A szövetkezeti modell hangsúlyozza az együttműködést, a demokratikus döntéshozatalt és a közösségi érdekeket, ezáltal erősítve a társadalmi kötelékeket és a helyi gazdaságokat.

A Gemenc Forest Nectar Szövetkezet küldetése, hogy erősítse a magyar méhészek piaci pozícióját és versenyképességét.

Ennek megvalósítása érdekében:

Közös piaci fellépést terveznek, hogy nagyobb mennyiségben és jobb áron tudják értékesíteni a mézet, akár külföldön is. Egységes arculattal és minőségi garanciával kívánják bemutatni a magyar mézet a nemzetközi piacokon. Kapcsolati hálót építenek ki, segítve az információcserét és a szakmai fejlődést. A biotermelés felé fordulnak: A szövetkezet tagjai természetvédelmi területeken, ártereken és nemzeti parkokban méhészkednek, hogy garantálják a vegyszermentes méz előállítását. Mi lehet a megoldás?

A magyar mézpiac megerősítése számos kulcsfontosságú tényezőn alapul:

Fogyasztói tudatosság: Jelenleg a magyarok évente átlagosan csupán 1 kg mézet fogyasztanak. Dózsa szerint sokan 80-100 ezer forintos cipőket vásárolnak gondolkodás nélkül, de az élelmiszeren spórolnak, pedig az egészség szempontjából ez lenne a legfontosabb. Célzott kampányok és edukáció: A magyar méhészek jelen kell legyenek a termelői piacokon és az online térben is, hogy eljuttassák az üzenetet a fogyasztókhoz. Piaci versenyelőny kialakítása: A japán vagy német kereskedőket meg kell győzni arról, hogy a magyar méz prémium minőségű, és jobb, mint a dömpingáras külföldi alternatívák.

A jövő kulcsa a szövetkezeti modellekben található.

A szövetkezet alapítói hisznek abban, hogy az összefogás segíthet megmenteni az ágazatot. A cél nem csupán a túlélés, hanem az, hogy minél több magyar méhész számára biztos megélhetést jelentsen a méztermelés.

Dózsa Tamás Károly végső üzenete világosan körvonalazódik: „Bízunk a tudásunkban, hiszünk a magyar méhészek becsületességében és a minőségi élelmiszer hatalmában. Szeretettel hívunk minden olyan méhészt, aki szívesen csatlakozna közös célunkhoz.”

A forrást megnevezve, itt egy egyedi átírás: "A forrás: Demokrata.hu" Ehhez hasonlóan, ha bármilyen információt szeretnél átformálni vagy egyedivé tenni, kérlek, oszd meg velem a részleteket, és szívesen segítek!

Indexkép: Pixabay

Related posts