Demeter Szilárd ismertette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának új fejlesztési stratégiáját.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke hétfőn a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) ismertette az MNMKK legújabb fejlesztési stratégiáját, amely a "Legelőből hazát" címet viseli.

A stratégia külön figyelmet szentel a tagintézmények, mint például a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a Semmelweis Orvos Történeti Múzeum jövőbeni vízióinak. Emellett részletesen tárgyalja a vidéki filiálék regionális tudásközpontként betöltött szerepét is.

A dokumentumban részletesen ismertetjük többek között az Esztergomi Vármúzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum, a balassagyarmati Palóc Múzeum, valamint a gyöngyösi Mátra Múzeum jövőbeli elképzeléseit is.

A következő évek tervei között szerepelnek olyan különleges közös projektek, mint a Jókai 200, a Mohács 500, valamint az Attila-projekt, amelyek célja a kulturális örökségünk gazdagítása és a közösségi élmények erősítése.

December 1-jén összintézményi élménykalendárium kezdődik országszerte - közölte Demeter Szilárd, hozzátéve: minden nap más-más intézmény kínál ingyenes programot december 24-ig, többek között családi napot, adventi játszóházat, múltidéző karácsonyi sétát, gyertyafényes tárlatvezetést.

A Legelőből hazát dokumentum olyan intézményi víziót vázol fel, amely a passzív kultúrafogyasztásból az aktív kultúrahordozás felé kívánja elmozdítani a magyar társadalmat - mondta Demeter Szilárd.

Kiemelte:

Az MNMKK - amely jelenleg több mint 40 tagintézménnyel, 25 millió műtárggyal és csakneml 1700 főállású munkatárssal rendelkezik - öt kulcsterületen tervez változtatásokat.

Például "az időbeli kiterjesztés" a múlt, a jelen és a jövő közötti összefonódás fenntartását jelenti, míg "a térbeli komplexitás" a helyi, regionális és globális szintek közötti kapcsolatok megteremtésére irányul, amikor a kulturális értékek bemutatásáról van szó. Ezen kívül a különböző tudományágak közötti együttműködés ösztönzése is célja.

A tervek alapján az intézmény egy átfogó humánerőforrás-fejlesztési programot indít, amely magában foglalja a komplex gyakornoki és ösztöndíjrendszert, valamint egy többszintű képzési programot és egy innovatív életpályamodelt.

A gazdasági fenntarthatóság érdekében többcsatornás finanszírozási modellt vezetnek be, amely ötvözi az állami támogatást, a saját bevételeket és az innovatív finanszírozási formákat.

Kiemelt figyelmet kap az állományvédelem, a digitalizáció, a régészet és az informatika.