A jóslatok alapján olyan fagyos időjárás vár ránk, amely szinte a csontjainkig hatol majd.

Július 25-e nem csupán a forró nyári napok miatt bír különleges jelentőséggel - a népi hiedelmek szerint ezen a napon dől el, milyen telünk vár ránk. A hagyományok szerint ez az időpont kulcsszerepet játszik abban is, hogy milyen időjárásra számíthatunk karácsonykor.
Július 25-e nem csupán a nyár egyik legmelegebb napja, hanem a népi hiedelmek szerint egy fontos előrejelzés is a közelgő télre. Szent Jakab napja különösen jelentős a népi időjóslásban, hiszen úgy vélik, hogy az ezen a napon tapasztalt időjárás képet ad arról, milyen tél vár ránk. Ha a hagyományokra és az időjárási jelenségekre alapozunk, érdemes már most gondoskodni a melegebb kabátokról - olvashatjuk a Köpönyeg.hu oldalán.
Hó vagy sár? A népi mondások szerint ez a kérdés sokat elárul arról, milyen időjárás vár ránk az idei karácsonykor. Az év végi ünnepek hangulatát a természet is befolyásolja, és a hagyományok alapján könnyen kideríthetjük, hogy a fehér hópelyhek vagy a sárga föld dominál majd a tájon.
A néphit szerint, ha Jakab napján ragyogó napsütés világítja meg az eget, az a jövő zord, fagyos tele előhírnöke. Ma, a 35 fokos perzselő hőségben és a szinte felhőtlen időben – csupán az északnyugati tájakon esik elvétve egy-egy zápor – éppen ezt tapasztalhatjuk. A nagyszüleink idősebb generációja ezt a jelenséget a dermesztő tél közeledtének jeleként értelmezte.
A néphit szerint "Jakab napján megérkezik a karácsony előszelének ígérete", ami azt jelenti, hogy a nap időjárása előre megjósolja a tél alakulását. A régi falusi kalendáriumok és a gazdák gondos feljegyzései alapján, ha ezen a napon süt a nap, akkor várhatóan zord és fagyos tél vár ránk, aminek következtében a jég még a föld mélyéig is behatol.
A mai nap erős napsütése tehát arra utalhat, hogy valóban hideg, zord tél vár ránk. Ezt a népi időjóslatot tovább erősítik a napsütést olykor zavaró fátyol- és gomolyfelhők, amelyek arra utalnak, hogy a hó is bőséges lehet a télen. A dió- és mogyorótermés szempontjából pedig jó hír, hogy az eső csak az északnyugati tájakon jelent meg zápor formájában, így a termés várhatóan nem szenved károkat.
Bár a modern meteorológia nem támaszkodik az évszázados népi megfigyelésekre, mégis lenyűgöző, ahogyan őseink a természet apró jelzéseiből igyekeztek következtetéseket levonni. Lehet, hogy most is igazuk lesz.