A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület galériájában különleges kiállítással ünnepelték Caspar David Friedrich születésének 250. évfordulóját. Az esemény célja, hogy méltó módon emlékezzenek meg a híres német romantikus festő munkásságáról, és bemutassá
A képek a német romantikus festőművész által kedvelt motívumokat és szellemiséget varázsolják elénk.
Fekete kabátos férfi áll egy szikla csúcsán, és a ködös tájat szemléli - ezt láthatjuk a német romantika egyik legfontosabb alakjának, Caspar David Friedrichnek (1774-1840) a Vándor a ködtenger felett című képén. Az enigmatikus mű az európai képzőművészet egyik leghíresebb alkotása, melyet már számos művész idézett meg, illetve a kép mémmé vált az interneten. Friedrich a munkáin előszeretettel ábrázolt hatalmas tájakat, melyekben olykor alakok is feltűntek, akik szinte elvesztek a természet nagyságával szemben. A budapesti Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) kiállítóterében most fiatal alkotók munkáit láthatjuk, melyek reflektálnak a német mester művészetére és témáira.
Tavaly ünnepeltük Caspar David Friedrich születésének 250. évfordulóját, ami számos impozáns kiállítást inspirált Németország-szerte, hiszen Friedrich a német művészet egyik legnagyobb alakja - osztotta meg lapunkkal Zemlényi-Kovács Barnabás, a kiállítás kurátora és teoretikus. 2024-ben a budapesti Goethe Intézet is csatlakozott ehhez a jelentős évfordulóhoz, és az FKSE-vel közösen pályázatot hirdettek, amelynek célja, hogy fiatal művészek újraértelmezzék Caspar David Friedrich életművét, valamint a romantikus tájképek mai kontextusát, lehetőséget adva kortárs parafrázisok létrejöttére. A beérkezett pályaművek közül a háromtagú zsűri - melynek tagjai Miriam Bruns, a budapesti Goethe Intézet igazgatója, Laura Förster, a Hamburger Kunsthalle művészettörténésze, és Zemlényi-Kovács Barnabás - választotta ki a hat legjobb alkotást. Ezeket a munkákat a Köddé vált jégtenger című kiállításon tekinthetjük meg az FKSE galériájában.
"Végre betemetni az árkokat" - Megnyitottuk az élet.történet. című pályázatunkat! Most arra buzdítunk minden 16-22 év közötti fiatalt, hogy ossza meg velünk saját írásait. Ne habozz, légy kreatív, és mesélj a saját történetedről!
Friedrich művészete sosem volt unalmas, hiszen mindig más-más aspektusai ragadták meg a közönséget. A kurátor megjegyzi, hogy minden történelmi időszak a maga sajátos módján találta meg a hozzá illő Friedricht.
A német művész két, már akkor is válságban lévő jelenséget mutat meg a képein: az egyik a vallás, a másik a természeti táj. - Ha belegondolunk, Friedrich élete és munkássága egybeesik az ipari forradalom XVIII. századi kezdetével és a felvilágosodás kiteljesedésével, mely során a természet is varázstalanítva lett, vagyis az emberi értelem uralma alá hajtott, kiaknázható szférává vált, a szekularizációval pedig a vallásos hit került válságba - mondja a teoretikus, hozzátéve, a német festő a képein a transzcendens, az érzék feletti ábrázolhatóságát kereste a tájon keresztül. Friedrich számos műve másfelől az elveszettségről, az útkeresésről szól, hisz a Vándor a ködtenger felett című kép főszereplője is maga az ember, aki az életben vándorol, miközben nem tudja, hogy az útja merre tart.
Idővel Friedrich műveinek értelmezése tovább gazdagodott: a huszadik században a festőművészben az absztrakció előfutárát fedezték fel, hisz a tájképei absztrakt, elvont terekként is értelmezhetők. De műveinek témái - például a tájban egyedül megjelenő alakok - miatt az egzisztencialista filozófiával is rokonították. Manapság pedig a táj ökológiai válságával, a természet és az ember viszonyának problémájával lehet összekapcsolni a művészetét.
Az FKSE kiállításán is szemtanúi lehetünk annak, hogy a német mester témái hogyan értelmeződnek át vagy egészülnek ki más olvasatokkal a fiatal magyar képzőművészek munkáin. A legszembetűnőbb Friedrich-utalás Januskó Klaudia Wanderer above the Sea of Fog című olajfestménye, melyen a Vándor a ködtenger felett című képhez hasonlóan egy, a tájjal szembehelyezkedő alakot látunk, csak ezúttal fekete kabátos férfi helyett egy fekete bőrcuccban feszítő, telt idomú hölgyet, aki kezében egy túlméretezett kardot markol. Az alkotó a figurát a Nier: Automata című számítógépes játékból kölcsönözte, mellyel a festmény hidat képez a XIX. századi romantika és a szerepjátékok virtuális valósága, illetve azok problematikus nőábrázolása között.
Nagy Barbara installációja, a The Sea of Asphalt, egyedülálló módon reflektál Friedrich híres Jégtenger című festményére, amelyben a hatalmas, torlódó jégtáblák lenyűgöző látványa elevenedik meg. A művész azonban egy szembetűnő ellentétet teremt: míg Friedrich mattfehér, természetes elemeket ábrázol, Nagy fekete, mesterséges aszfaltdarabokat használ, ezzel rávilágítva a környezeti és ökológiai válságra. Az installáció nem csupán a természet és az épített világ közötti feszültséget hangsúlyozza, hanem mélyebb gondolatokat is ébreszt a modern társadalom és a környezet kapcsolatáról.
Szabó Kristóf "Human as Error" (Ember mint hiba) című akrilképei a természet és az emberi beavatkozás összetett viszonyát tárják fel. A művek középpontjában Szentkirályszabadja áll, egy olyan település, amely egykor a szovjet katonai jelenlét színhelye volt, ám a rendszerváltás után lassan elnéptelenedett. A képeken a természet által "visszafoglalt" romok dominálnak, emlékeztetve arra, hogy az emberi építkezés végül is átmeneti. A romesztétika szellemében készült alkotásokban a művész szándékosan alkalmazott képhibákat, más néven glitch-eket, amelyek a technikai zűrzavarokkal és a digitális világ törékenységével kapcsolatos gondolatokat idézik elő. Ezzel a megközelítéssel Szabó Kristóf a modern világ ellentmondásait és a természet regeneráló erejét hangsúlyozza.
Csatlós Asztrid muszlinból készült, nagy méretű installációja Friedrich művészetét a menekültválsággal kapcsolja össze. Az alkotó 2021 óta kutatja a Szeged környéki tranzitvonalakat, melyeken emberek ezrei menekültek a háborúk és válságok elől, a művében pedig az utakon talált tárgyakat és faleveleket helyezte el, így idézve fel, hogy az elhagyott holmik és a környezet hogyan lépnek kapcsolatba.
Az FKSE pincéjében két videóalkotás reflektál Friedrich művészetére, gazdagítva ezzel a nézők tapasztalatait. Mákó Bori "Stillness" című animált festménye a "Jégtenger" című művet idézi meg, megjelenítve a jégtáblák természeti motívumait, amelyeket absztrakt formák formájában is értelmezhetünk. Bori "Om" installációja pedig a La Manche csatornáról készült felvételekkel játszik, váltakoztatva a hullámzó tenger és a festői partvidék képeit. Közben árnyékunk a falra vetül, mintha szembenéznénk az ismeretlennel, ahogyan Friedrich tájban elvesző alakjai is teszik. Ez a szellemi párbeszéd a természet és az emberi lélek kapcsolatát kutatja, mélyebb gondolatokat ébresztve bennünk.
