Brüsszel lemond az egyik legjelentősebb vívmányáról, csupán azért, hogy fellendítse az EU gazdasági motorját.
Június 4-én ismét Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum! Nincsenek egyszerű helyzetben a magyar vállalkozások, éppen ezért minden forrásszerzési, beruházási kedvezményes lehetőséget, költségcsökkentési fejlesztést meg kell ragadni! A gazdasági kilátásokról, a vállalkozások lehetőségeiről szól a debreceni Gazdasági Fórum.
Az Európai Unió cégfúziós szabályozása régóta a versenypolitika alapvető pillére: célja, hogy megakadályozza a vállalatok egyesüléseit és felvásárlásait (M&A) abban, hogy a versenyt gyengítsék, az árakat megemeljék, vagy a fogyasztók választási lehetőségeit csökkentsék. Ezáltal biztosítja, hogy az európai piacon megmaradjon a dinamika, és a vásárlók számára széleskörű, versenyképes ajánlatok álljanak rendelkezésre.
Ugyanakkor az elmúlt két évtized során végbement gazdasági és technológiai átalakulások egyre inkább próbára teszik ezt a keretrendszert.
A digitalizáció rohamos fejlődése, a mesterséges intelligencia térnyerése, a zöld átmenethez elengedhetetlen beruházások, a geopolitikai feszültségek, továbbá az amerikai és kínai vállalatok uralkodó szerepe mind olyan új kihívásokat jelentenek, amelyekre a 2004-es és 2008-as bizottsági iránymutatások már nem kínálnak kielégítő megoldásokat.
Különösen aggasztó helyzetet teremt, hogy az európai cégek gyakran nem tudják elérni a globálisan versenyképes méretet, mivel az uniós fúziós szabályozás szigorú keretek között tartja az összeolvadásokat. Ez még akkor is érvényes, ha az ilyen egyesülések hosszú távon az innovációt és a beruházásokat támogathatnák. Az olyan esetek, mint a Siemens és Alstom vasúti üzletágainak 2019-es egyesülési próbálkozása, amelyet az Európai Bizottság megtiltott, komoly diskurzusokat generáltak a versenypolitika jövőjéről és a szabályozási keretek szükségességéről.
A német és francia kormány azóta is sürgeti, hogy a szabályok jobban vegyék figyelembe a globális verseny realitásait, ne csak az EU-n belüli közvetlen hatásokat.
Ez a kérdés - a versenyvédelem és a versenyképesség közötti feszültség - a 2020-as évek közepére már nem csupán elméleti diskurzus, hanem gyakorlati akadályt jelent az iparstratégiai célok megvalósításában. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) idei állásfoglalása is arra figyelmeztet, hogy szükség van a fúziós politikák EU-s versenyképességi célokhoz való igazítására. Az EGSZB kiemeli, hogy a jelenlegi jogi keretrendszer nem képes megfelelően figyelembe venni az infrastrukturális fejlesztések, az innováció és a fenntarthatóság szempontjait – holott ezek már alapvető tényezők a globális gazdasági versenyben való helytállás és a pozíciók megőrzése érdekében.
A jelenlegi uniós fúziós szabályozás kétségtelenül fontos szerepet játszott abban, hogy a belső piacon elkerülhetők voltak a torzító monopóliumok, és különösen a kisebb tagállamok vállalkozásai számára biztosított védelmet a túlerős piaci szereplőkkel szemben. A versenyjog szigorú alkalmazása hozzájárult ahhoz, hogy az EU-n belül a piacok viszonylag nyitottak, árversenyben működőek maradtak, és a fogyasztók is profitáltak az alacsonyabb árakból és a szélesebb kínálatból.
Egyúttal ez a belső egyensúly a globális piacon jelentős versenyhátrányt okoz.
Míg az amerikai és kínai vállalatok szinte szabadon bővíthetik tevékenységüket hazai és nemzetközi fúziók segítségével, addig az európai cégek gyakran éppen a versenypolitika szigorú szabályozása miatt nem tudják kihasználni a globális méret és hatékonyság előnyeit.
A belső piacon korábban a verseny fenntartását célzó intézkedések mára az Európai Unió nemzetközi versenyképességének akadályává kezdtek válni.
E problémákra reagálva az Európai Bizottság 2025 májusában hivatalosan is megkezdte a fúziós irányelvek átfogó felülvizsgálatát. A cél egy olyan naprakész és gazdaságilag megalapozott értékelési keret kialakítása, amely nemcsak biztosítja a jogbiztonságot, hanem elősegíti a versenyt is. E keret révén az európai vállalatok számára lehetőséget biztosítanak a növekedésre, a beruházásokra és a globális piacon való érvényesülésre. A felülvizsgálat keretében a Bizottság két nyilvános konzultációt is indított:
A konzultációs dokumentumok széles spektrumú témákat ölelnek fel, beleértve a versenyképesség és gazdasági ellenálló-képesség kérdéseit, a piaci erő mérésének különböző megközelítéseit, valamint az innováció és dinamika fontosságát a fúziós döntéshozatalban. Továbbá, hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és a tiszta technológiák előmozdítására, a digitalizáció sajátos aspektusaira, a méretgazdaságosság előnyeinek értékelésére, és az olyan hosszú távú szempontok integrálására, mint a nemzetbiztonság és a munkaerőpiaci következmények.
Az uniós végrehajtó testület emellett már márciusban pályázatot hirdetett egy külön gazdasági tanulmány elkészítésére, amely a fúziók hosszú távú, dinamikus hatásait vizsgálja. A tanulmány négy fő részből áll majd:
a jogalkotók alakítsanak ki egy világos és átlátható keretrendszert a "killer acquisitions" kezelésére. E keretrendszer célja, hogy elősegítse a versenyt és megakadályozza a piaci monopolizálódást, amely a kis innovatív cégek elnyomásához vezethet. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a felvásárlások alaposabb vizsgálata nemcsak a verseny fenntartása érdekében fontos, hanem a piaci innováció ösztönzése szempontjából is, mivel a kis cégek gyakran új ötletekkel és technológiákkal lépnek a piacra. A javasolt intézkedések között szerepelhet a felvásárlások előzetes bejelentési kötelezettségének bevezetése, valamint a versenyhatóságok kapacitásának növelése a komplex fúziós ügyek kezelésére. A cél tehát egy olyan környezet megteremtése, ahol a verseny és az innováció szabadon fejlődhet, és ahol a piaci szereplők felelősségteljesen járnak el a tranzakciók során.
Különleges szabályozási kereteket kellene létrehozni az EU-n kívüli nagyvállalatok által végrehajtott startup-felvásárlásokra, különösen azokban az esetekben, amikor az innovációs központokat Európából áttelepítik. Ez segíthet megőrizni a kontinens innovációs potenciálját és versenyképességét, valamint biztosíthatja, hogy a helyi ökoszisztémák továbbra is fejlődjenek, és a tehetségek itthon maradjanak.
Az EGSZB véleménye hangsúlyozza a hosszú távú hatékonyságok értékelésének fontosságát is. Jelenleg a Bizottság gyakran csupán két-négy éves időtávon elemzi a fúziók következményeit, ami nem elegendő például a távközléshez hasonló, beruházás-intenzív szektorok esetében. A vélemény szerint szükséges lenne egy validált modellrendszer kidolgozása, amely lehetővé tenné az ilyen jellegű, nem árjellegű előnyök (mint például a szolgáltatás minősége vagy az ellátásbiztonság) megbízható mérését és figyelembevételét.
a fúziós értékelési logika a jövőben egyre inkább integrálja az iparpolitikai célokat is. Ide tartozik többek között a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása, a védelmi ipar megerősítése, valamint a fenntartható, zöld technológiák térhódítása. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), valamint számos tagállam, köztük Franciaország és Olaszország, azt javasolják, hogy az úgynevezett IPCEI-k (európai jelentőségű közös érdekbe tartozó projektek) szabályozása sürgős felülvizsgálatra szorul. Céljuk, hogy e projektek valóban egy európai szintű logika szerint működjenek, és ne csupán nemzeti érdekeket szolgáljanak. Ráadásul a Bizottság már most is hangsúlyozza, hogy...
Az állami és EU-s támogatások elosztása során fontos, hogy a nemzeti szintű döntéshozatal mellett uniós szintű koordináció is érvényesüljön. Ezáltal a támogatások hatása még inkább érezhetővé válik az európai értékláncokban, elősegítve a közös célok megvalósítását és a régiók közötti együttműködést.
Fontos, hogy ne feledkezzünk meg az új versenyjogi eszközökről sem, mint például a Digitális Piacokról szóló jogszabály (DMA) és a Külföldi Támogatásokról szóló Rendelet (FSR), amelyek már hatályba léptek. E jogszabályok célja, hogy keretet adjanak a digitális óriásplatformok működésének szabályozására, valamint megakadályozzák, hogy harmadik országok állami támogatásai torzítsák az EU belső piacának versenyfeltételeit. Azonban e két eszköz hatékony végrehajtása jelentős erőforrásokat igényel, és az Európai Bizottság szerint szükség lehet a jelenlegi jogértelmezési irányelvek finomítására, különös figyelmet fordítva a megfelelési kritériumokra.
A mostani tárgyalási kör fordulópont lehet az uniós fúziós politika, így pedig a versenyképesség és az európai bajnokok megteremtésének szempontjából.
Brüsszel ígérete szerint a cél nem a versenyjog gyengítése, hanem annak finomhangolása, hogy jobban illeszkedjen a valósághoz – figyelembe véve a globális verseny kihívásait, az iparpolitikai szempontokat és az innovációs folyamatok gyors változásait.
Az új irányelvek várhatóan 2026-ban léphetnek hatályba, de addig még számos vita, egyeztetés és módosítás várható. Az, hogy a Bizottság nyitott konzultációt indított, és egyedülálló részletességgel tárja fel az egyes témaköröket, jó alapot adhat arra, hogy az új szabályozás ne kompromisszumok sora, hanem valóban előremutató, versenyképes és igazságos legyen.
