A békeidők hangulatában az olajárak alakulása.
A hazai üzemanyagokért egy és negyedéve kértek utoljára a mostaninál kevesebbet, az olaj tőzsdei ára négyéves mélyponton van.
Keddtől 7, illetve 8 forinttal csökkent az üzemanyagok literenkénti bruttó nagykereskedelmi ára - közölte a Holtankoljak. Igaz, a töltőállomások most ebből lekanyarítottak maguknak néhány forintot, hisz a benzinért a nagykereskedelmi döntésből következő 581 forint helyett tegnap az árösszehasonlító oldal adatai szerint 584,5, a gázolajért pedig 587 helyett 588 forintot kértek átlagosan. A végeredmény a két termék esetében számításunk szerint így is egyaránt egy és negyed éves mélypont. A változás mértéke ugyanakkor kevéssé kiugró: április közepén kétszer egymás után 12-12 forinttal estek a díjak, még ha 7-8 forintot a kutak abból is "lecsíptek". Az áresés annál is inkább indokolt, mivel az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára hétfőre 60 dollárig esett. Ez több mint négy éves mélypont: legutoljára 2021 februárjában állt ilyen alacsonyan a szint.
Bár a forint jelenleg erősödik a dollárral szemben – ami kedvezően hathat az árak alakulására –, a hazai deviza árfolyamának kellemetlen ingadozásai jól érzékelhetők. Például 2021 februárjában a két üzemanyagfajta literenkénti ára még körülbelül 400 forint volt, ami a mostani árakhoz képest körülbelül egyharmadával alacsonyabb költséget jelentett. Míg a dollár árfolyama most 355 forint körül mozog, addig két éve csupán 296 forintot kellett érte fizetni.
Vlagyimir Putyin akár még a saját olajának csúszósságába is belefuthat, míg Donald Trump váratlanul úgy alakította a helyzetet, hogy a háborús költségvetései drasztikusan csökkenjenek.
Azok a szakmai vélemények, amelyek szerint a hazai üzemanyagárak csökkenése lassabban reagálna a nemzetközi eseményekre, kutatásaink során nem nyertek megerősítést. Az alacsonyabb kereskedői levonások ezúttal kompenzálásra kerültek, így az árrés gyakorlatilag stabil maradt a hónap folyamán.
Magyarország az Európai Unió sorában a negyedik helyen áll az üzemanyag-fogyasztás szempontjából, ami azt jelenti, hogy viszonylag kedvező helyzetben vagyunk. Azonban a kérdés, hogy az átlagos jövedelemből mennyi üzemanyagot tudunk megvásárolni, már sokkal árnyaltabb. Az üzemanyag-árak folyamatosan változnak, és az átlagfizetés mértéke is eltérő lehet régiónként. Érdemes tehát alaposan megvizsgálni, hogy az egyes jövedelmi szintekhez képest mennyi üzemanyagot tudunk tankolni, hiszen ez sok tényezőtől függ, beleértve a gazdasági helyzetet és az energiaárakat is.
A Brent olaj árának hétfői, hordónként két dolláros hirtelen csökkenését Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője az OPEC+ legutóbbi, szombati ülésének váratlan döntésével magyarázta lapunk érdeklődésére. Az OPEC+ - amely Oroszországot is magában foglalja - ugyanis júniusra vonatkozóan újabb napi 411 ezer hordós kitermelésbővítést jelentett be, így a 2023-as, napi 2,2 millió hordós termeléscsökkentési vállalásukat jelentősen mérsékelték. Az áprilisi döntésükkel, amely szintén napi 411 ezer hordót érintett, a napi csökkentési mérték már csupán 1,4 millió hordóra csökkent. Ennek hátterében az áll, hogy a kitermelők a csökkenő olajárak mellett próbálnak a forgalom növelésével enyhíteni a bevételeik csökkenésén. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy egyes nagyobb termelők, mint például az Egyesült Arab Emírségek vagy Irak, már 30-40 százalékkal a potenciális kapacitásuk alatt működnek. Ezen kívül az OPEC+-on kívüli nagy olajtermelők, mint az Egyesült Államok, Kanada és Brazília, is egyre nagyobb mennyiségű nyersolajat kínálnak a piacon.
Az Európai Unió végérvényesen megszünteti az orosz energiafüggőséget, és Magyarország számára nincs lehetőség a vétóra.
Donald Trump vámpolitikája következtében a nemzetközi olajkereslet, különösen Kína esetében, továbbra is óvatos várakozásokkal övezett. Ráadásul a kínai tengerparti régiókban egyre több járművet konvertálnak az olaj alapú üzemanyagokról a költséghatékonyabb LNG-re, ami a cseppfolyósított földgáz népszerűségének növekedését jelzi. Ennek következtében a globális olajpiac túlkínálatos helyzetbe került, ami az árak csökkenését eredményezi – hívta fel a figyelmet az Erste szakértője. A jövő kérdése, hogy Trump milyen döntéseket hoz: képes-e a kínai gazdaság számára egy stabil, kiszámítható pályát biztosító nyugvópontot találni. Szintén jelentős hatással lehetnek az árakra az OPEC+-on belüli, Kína olajellátásában kulcsszerepet játszó Oroszországra és Iránra irányuló amerikai kereskedelmi szankciók. Emellett a magasabb költségű, például amerikai kitermelő cégek a megszokott kereskedelmi dinamikának megfelelően elkezdik elhagyni a piacot a jelenlegi, szerintük túl alacsony olajárak miatt, ami mérsékelheti az árak további csökkenését, miközben a nemzetközi politikai helyzet is bizonytalanságot kelt. Pletser Tamás azonban Magyarországon nem zárta ki egy újabb 10-20 forintos üzemanyagáresést sem a közeljövőben.
Vlagyimir Putyin távozása után is folytatódna az élet, ám a horvátok februárban olcsóbban juthattak hozzá az amerikai földgázhoz, mint az Orbán-kormány az orosz forrásokból származó energiahordozókhoz.
Jelentős előrelépést értünk el az árhelyezés terén.
Az áprilisi benzinár átlagosan 589 forintra rúgott, ami 17 forinttal alacsonyabb a korábbi hónapokhoz képest. Ezzel szemben a gázolaj ára 600 forint körüli középértéken állt, 13 forinttal elmaradva a szomszédos országok átlagától - derült ki a KSH keddi tájékoztatójából, amely megerősítette lapunk korábbi előrejelzését. A 95-ös benzin ára 12 forinttal, míg a dízel 18 forinttal csökkent márciushoz viszonyítva. Az általuk bemutatott grafikon alapján a szomszédos országok közül csak Romániában voltak alacsonyabbak az üzemanyagárak, és a szlovákiai gázolaj is olcsóbbnak bizonyult. Érdemes megemlíteni, hogy Ukrajna, amely jelentősen alacsonyabb árakat mutat, nem szerepelt a vizsgálatban. Szakértők rámutatnak, hogy az áprilisi árelőny mértéke jelentősen meghaladja a legutóbbi hónapok néhány forintos eltéréseit, és a korábbi években megszokott, magasabb magyar árakat is figyelembe kell venni. Tavaly a hazai kutak átlagára alá került a környező országok szintjének, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szektor szabályozásával fenyegette meg az iparágat. Ennek eredményeként a szaktárca a legfrissebb adatokra kedvezően reagált.
