"A célom az volt, hogy a teljes társaság egyesüljön" - Külön terem nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban Heller Ágnes saját műveinek.

Ma megkezdődik egy különleges esemény: több mint tizenötezer kötetnyi könyv adományát szállítják a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. Ezek a könyvek egy speciális teret kapnak, amelyet Budapesti Iskola olvasóteremnek neveznek el. Az információt Hermann Zsuzsától, Heller Ágnes lányától tudtuk meg.

Heller Ágnes, Márkus György, a Budapest Iskola filozófusai és a Lukács György archívumot negyedszázadon át vezető Sziklai László könyvtára kerül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba (FSZEK), ahol Budapesti Iskola olvasóterem néven külön termet kapnak.

Hermann Zsuzsa, Heller Ágnes lánya, a Népszavának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a több mint tizenötezer kötetes adomány nem tartalmazza a Budapesti Iskolához kapcsolódó dokumentumokat. Ide tartoznak azok az iratanyagok, amelyek a történeti és filozófiatörténeti kutatások alapját képezik, például Heller Ágnes, Márkus György, Vajda Mihály és néhány más kutató munkái. Ezek a fontos anyagok 2020 óta a Budapest Fővárosi Levéltár birtokában vannak, ahol egy külön Budapesti Iskola gyűjtemény is létezik. Hermann Zsuzsa tisztázta, hogy ezek a dokumentumok továbbra is a levéltár kezelésében maradnak.

Körülbelül 14 ezer kötet kerül Márkus György hagyatékából a könyvtárba, míg Heller Ágnes könyvespolcairól, aki egy részüket Iványi Gáborék számára ajándékozta, 1600 megmaradt könyv vándorol a gyűjteményhez. Ezen kívül Sziklai László Lukács Györggyel kapcsolatos művei is helyet kapnak a várhatóan ősszel megnyíló Reviczky utcai különteremben, amely méltó környezetet biztosít számukra. A kötetek szállítása július 21-én kezdődik és a hónap végére befejeződik.

Heller Ágnes emlékére - Megkötés nélkül Az emlékek szövevényében, ahol a gondolatok szabadon szárnyalnak, Heller Ágnes szellemi öröksége ragyog. Ő nem csupán a filozófia világában hagyott nyomot, hanem az emberek szívében is, akiknek gondolatai és érzelmei hitet adtak a szabad gondolkodásban. Megkötés nélkül, mint a szél fújta falevelek, úgy terjedtek el nézetei, szétáradtak a világban, új kérdéseket generálva, és bátorítva azokat, akik mernek kérdezni. Heller Ágnes hangja, mint egy jó baráté, mindig ott volt, hogy útmutatást adjon a komplex világban, ahol a válaszok néha rejtve maradnak. Emléke arra figyelmeztet minket, hogy a tudás hatalom, de a tudás megosztása még nagyobb. Az ő szelleme inspirálja a jövő generációit, hogy bátran lépjenek a filozófia és etika útjára, miközben felfedezik a világ mélységeit. Heller Ágnes nem csupán író és gondolkodó volt, hanem egyfajta szellemi iránytű, amely segített eligibilitást nyerni a világ sokszínűségében. Emlékét őrizzük meg, és éljük meg a megkötés nélküli gondolkodás szabadságát, amelyet ő is képviselt.

Márkus András, akinek édesapja, Márkus György 1977-ben emigrált, 2020-ban felajánlotta, hogy átadja nekünk szülei könyvtárát. A szervezési folyamat azonban hosszú ideig elhúzódott. Először az OSA Archívummal próbálkoztam, de sajnos ott nem volt elegendő hely a könyvek tárolására. Később az MTA Könyvtárat is megkerestük, de ők nem tudtak külön teret biztosítani a köteteknek, csupán besorolták volna őket, ex librissel ellátva. Végül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral sikerült megállapodnunk. Tavaly májusban Márkus András hajóval Sydney-ből eljuttatta hozzánk a 14 ezer kötetet, amelyeknek most egy bérelt raktárban biztosítunk helyet – mesélte Hermann Zsuzsa.

Hermann maga is dolgozott könyvtárban szerzeményezési és feldolgozó osztályon, így tisztában van a következő lépésekkel, és ha szükség lesz rá, be is segít a Márkus-Heller - könyvtárral kapcsolatos munkába. - A levéltárban Szűcs László Gergely végzi az érdemi munkát, neki segítek, ha valamit nem tud, néha szerzek új dolgokat is. Általában megbeszélünk mindent - mondta.

Ami a műfajokat illeti, csak édesanyja bibliotékájáról tud részleteket. A Heller Ágnes-könyvtár könyveinek nagy része filozófiai és szociológiai szakkönyv, de van köztük szépirodalom is. - Anyuéban szerepelnek margójegyzetek, sok könyv elejére odaírta, hogy hányadik oldalon van valami fontos vagy érdekes. Márkus György könyveit nem láttam, de feltételezem, hogy ő is írt jegyzeteket - részletezte.

A Budapesti Iskola filozófusai tudósok voltak, mégsem rendelkeztek könyvhagyatékukról, ezért ez a döntés a gyerekeikre maradt. - Anyu például összegyűjtött több mint 800 levelet, ezeket kérte az Innsbrucki Egyetem - mesélte. (A Innsburcki Egyetem Innrain kampusz impozáns, új épülete 2023. december elejei felavatása óta Heller Ágnes nevét viseli. Úgy gondolták, hogy a kozmopolita, szabadságszerető és közismerten kritikus gondolkodású filozófusról elnevezett Agnes-Heller-Haus méltó otthona lesz az egyetem Bölcsészettudományi-, Kultúratudományi- és Oktatástudományi Karának.) - Én azonban nem akartam ezeket Innsbrucknak adni, mert ott évente maximum két vagy három ember kíváncsi rá, itt Budapesten remélhetőleg kicsivel többen érdeklődnek majd - indokolt Hermann Zsuzsa.

Számos neves magyar író, mint Esterházy Péter, Kertész Imre és Nádas Péter, irodalmi öröksége a Berlini Művészeti Akadémiára került, de Hermann Zsuzsa más utat választott. - Berlinnel hasonló a helyzet, mint Innsbruckkal; ott ugyan csak néhány, de talán tíz ember érdeklődne a munkáim iránt. Szerintem itthon van igazán szükség és igény rá. Nem véletlen, hogy Magyarországot választotta hazájának, hiszen miután hosszú időt töltött külföldön, végül visszatért. Itt pedig együtt lehet a barátaival. Az volt a célom, hogy az egész társaság egy helyen legyen, hiszen életük legszebb időszakai azok voltak, amikor együtt dolgoztak. Várom Vajda Mihály könyvtárának anyagait is; lánya, Vajda Júlia már sok kéziratot és levelet hozott, de a könyvekről még nem beszéltünk. Igaz, eddig nem volt rá hely - tette hozzá.

Rögtönzésből öröklét - Egy napra bejárhatóvá vált Esterházy Péter egykori óbudai otthona, Vámos Miklós bejelentette, hogy ügyintéző lesz

A levéltár és a könyvtár gyűjteményének kezelői szoros együttműködésben dolgoznak, lehetővé téve ezzel a kutatók hatékonyabb támogatását. A levéltár eddig is példaértékűen látta el feladatát. Az utóbbi időszakban elindították a Budapesti Iskola Archívum sorozatot, amely keretében idén két jelentős kiadvány is napvilágot látott: az egyik egy Budapesti Iskola témájú tanulmánykötet (Budapesti Iskola Narratívák), míg a másik Kardos András 1984-es készítésű interjúja Vajda Mihály életéről (Vajda Mihály: Szembesülés). 2020 óta három jelentős konferenciát szerveztünk Heller Ágnes és a Budapesti Iskola köré, amelyek során erősítettük nemzetközi kapcsolatainkat is. Minden évben egy külföldi szakember tart előadást a Budapest School Lectures sorozat keretében. Ezen kívül létrejött egy virtuális kiállítás is, amely Heller Ágnes életét és munkásságát mutatja be – emelte ki Hermann Zsuzsa.

A kérdésre, hogy ki volt Heller Ágnes kedvenc szépirodalmi szerzője, csak részben tud válaszolni. - Ez nehéz. Rengeteg olvasónaplót írt és tulajdonképpen "mindenevő" volt. De azt hiszem, hogy talán Nádas Pétert, Esterházy Pétert és Kertész Imrét szerette a legjobban, de egyetlen kedvence nem volt - felelte, hangsúlyozva: a dedikált Esterházy-kötetektől nem könnyű szívvel válik meg.

Filozófia egy olyan közösségben, ahol a mély gondolatok hiánya uralkodik.

A magyar kultúra szövetét alapvetően az irodalom szövi át, míg a filozófia hagyományai sajnálatos módon háttérbe szorultak, mind az oktatásban, mind a kulturális színtéren. Ezt a kedvezőtlen helyzetet a második világháborút követően a kommunista és szocialista rezsim csak tovább súlyosbította, amely a politikai hatalom legitimációját biztosító, monopolizált ideológiájával határozta meg a közgondolkodást. Ekkor a filozófia oktatása az egyetemeken gyakorlatilag a marxizmus-leninizmus kötelező tantárgy keretei között zajlott, ami a tudományos diskurzus teljes ideologizálódásához vezetett. A dialektikus és történelmi materializmus terjesztésére létrehozott intézményi struktúra rendkívül alacsony színvonalat képviselt. Ennek ellenére ebben a nehéz időszakban, jellemzően az intézményrendszer peremén vagy azon kívül, olyan kiemelkedő gondolkodók bukkantak fel a magyar filozófiatörténetben, akik nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismerést nyertek. Ide tartozik például Bibó István, aki a liberalizmus és szocializmus összeegyeztethetőségével kísérletezett; Hamvas Béla, aki a szakrális metafizika kiépítésére tett kísérleteket, valamint Lukács György, a "revizionista" megközelítés képviselője, akinek köré csoportosult a Budapesti Iskola tanítványi köre. Ezek a gondolkodók a filozófiai diskurzus megújítására tett erőfeszítéseikkel jelentős hatást gyakoroltak a magyar szellemi életre.

Furcsa ellentmondás jellemzi tehát filozófiatörténetünket, a tekintetben legalábbis mindenképp, hogy kevés, nemzetközileg is jegyzett gondolkodónk éppen abból a korból került ki, amikor a filozófia mint tudományos diszciplína gyakorlatilag megszűnt létezni Magyarországon. Ellentmondásos Lukács György munkássága is, amely egyszerre volt ideológiai igazolója és eszmei kritikusa a "létező szocializmus" rendszerének, és ambivalens megítélés alá esik a filozófus morális feszültségektől terhes, más gondolkodók ellehetetlenítésében játszott történelmi szerepvállalása is. Ennek ellenére a német szellemi életben Lukács még mindig említésre méltó tényező, a tanítványaiból alakult Budapesti Iskola tagjai pedig jelentős művekkel járultak hozzá a hazai filozófiatörténethez. Az iskola legismertebb tagjai Heller Ágnes, Fehér Ferenc, Márkus György és Vajda Mihály, de a körhöz tartozó gondolkodóként indult a befolyásos matematika- és tudományfilozófus, Lakatos Imre is. Márkus György 2016-ban, Heller Ágnes 2019-ben, Vajda Mihály 2023-ban hagyott itt bennünket. Közéleti szerepvállalásai miatt közülük is talán Heller Ágnes a legismertebb - akiről többek között egy egyetemi épületet is elneveztek Innsbruckban -, Vajdának és Márkusnak ugyanakkor olyan, híresen nehezen érthető filozófusok munkáinak fordítását és interpretálását köszönhetjük, mint Martin Heidegger vagy Ludwig Wittgenstein.

A Budapesti Iskola egyik legnagyobb érdeme azonban talán abban rejlik, hogy sikerült nemzetközi szinten is rámutatnia arra, amit Vajda Mihály korábban így fogalmazott meg: "Az, hogy egy népnek soha nem volt filozófiája, nem azonos azzal, hogy egy nép gondolkodása alapjaiban filozófiaellenes lenne."

Bocsánatot soha nem kértek

A NER első, igazán figyelemfelkeltő és valódi értelmiségellenes akciója a 2011 januárjában kirobbant úgynevezett filozófusügy volt. A Magyar Nemzet egy cikksorozat keretében félmilliárd forintnyi pályázati forrás szabálytalan elosztásával, lényegében lopással vádolta meg a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének öt munkatársát, akik a következő filozófusokat tömörítették: Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György. Az ügyben lefolytatott nyomozást 2012 májusában bűncselekmény hiányában lezárták, de a megrágalmazottak számára bocsánatkérés soha nem érkezett.