Az osztalékok könyvelése és adózása: Vállalati útmutató a sikeres pénzügyi kezeléshez Az osztalékok kezelése kulcsfontosságú a vállalatok pénzügyi stratégiájában, hiszen nemcsak a részvényesek számára jelentik a hozamot, hanem a cég hosszú távú fenntarth

A leglényegesebb információkat az RSM Hungary szakértője foglalta össze és tálalta.

Az osztalék meghatározására évente egyszer, a beszámoló elfogadása során kerül sor, amikor a társaság legfőbb döntéshozó testülete határoz a kifizetendő osztalék mértékéről. A hatályos jogszabályok értelmében az előző üzleti év adózott eredménye alapján képzett szabad eredménytartalék vehető figyelembe az osztalékra vonatkozó döntés során. Ezt a témát járja körül Héhn Miklós, az RSM Hungary vezérigazgató-helyettese és a számviteli üzletág vezetője legfrissebb bejegyzésében.

Az osztalék a számviteli törvény értelmében az a juttatás, amelyet a társaság a nyereségéből a részvényesei számára kifizet. Ezen kifizetések célja, hogy a részvényesek részesedjenek a vállalat eredményeiből, és ösztönözze őket a befektetés folytatására. Az osztalék mértékét a társaság közgyűlése határozza meg, figyelembe véve a pénzügyi eredményeket és a jövőbeli terveket. Az osztalék kifizetése előtt a társaságnak biztosítania kell, hogy a törvényes tartalékok és egyéb kötelezettségek teljesüljenek, így garantálva a vállalat stabilitását és fenntarthatóságát.

A társaság tagjai jogosultak osztalékra, amelyet a társaság felosztható és felosztandó nyereségéből kell biztosítani. Ezt a nyereséget a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről) által meghatározott tárgyévi adózott eredmény képezi, valamint a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredmény is figyelembe vehető.

Ki jogosult osztalékra?

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései szerint az osztalékra jogosult tag az, aki az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjában szerepel a tagjegyzékben, kivéve, ha a társasági szerződés más időpontot határoz meg. Ezen kívül a társasági szerződés lehetőséget biztosíthat arra, hogy a tag számára járó osztalék ne csupán pénzbeli juttatásként, hanem egyéb vagyoni értékű juttatás formájában is teljesíthető legyen.

A tag osztalékra való jogosultsága kizárólag a már teljesített vagyoni hozzájárulásának mértékéhez kötött. Amennyiben a társasági szerződés másképp nem rendelkezik, a nyereséget az adózás után a törzsbetétek arányában kell elosztani a tagok között.

Mikor fizethető osztalék?

A normál naptári évvel beszámolót készítő cégek döntő többsége a tavalyi beszámoló véglegesítésének időszakában van jelenleg. Az üzleti évet lezáró beszámoló elfogadásakor a társaság legfőbb szerve dönt az osztalék mértékéről, és annak kifizetéséről.

Az osztalékról szóló döntést évente egyszer, a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni.

Mekkora lehet az osztalék összege?

A jelenlegi jogszabályok értelmében az osztalékra vonatkozó döntés meghozatala során figyelembe vehető a megelőző üzleti évben elért adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék.

Az osztalék mértékének meghatározásakor a számviteli törvény egy fontos korlátozást is érvényesít: az osztalék kifizetésénél figyelembe kell venni, hogy a lekötött tartalék és a pozitív értékelési tartalék levonása után a saját tőke összege nem csökkenhet a jegyzett tőke szintje alá. Ez a szabály biztosítja a vállalat tőkeállományának stabilitását és védelmét.

Ez egy rendkívül lényeges szabályozási eszköz, amely számos esetben kulcsszerepet játszik az osztalék mértékének meghatározásában, különösen akkor, ha az adózó fejlesztési tartalékot képez. A fejlesztési tartalék összegét a lekötött tartalék keretein belül kell elkülöníteni.

Anyavállalatok esetén a szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének kiszámításakor figyelembe vehető növelő tételként szerepelhet az az összeg, amely az előző üzleti évi beszámolóban még nem került rögzítésre, viszont a mérlegkészítés időpontjáig már elszámolt, kapott osztalék és részesedés.

Fontos hangsúlyozni, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét!

Osztalék könyvelése: Mikor és hogyan valósul meg? Az osztalék könyvelése egy fontos lépés a vállalatok pénzügyi folyamatainak kezelésében. A folyamat általában a következő lépésekből áll: 1. **Döntés az osztalékról**: A vállalat igazgatósága határozza meg, hogy mikor és mekkora osztalékot osztanak ki a részvényeseknek. E döntés általában egy éves közgyűlés keretében történik. 2. **Könyvelési dátumok meghatározása**: Az osztalék kifizetésének időpontját és a "nyilvántartásba vételi" dátumot is meg kell határozni. A nyilvántartásba vételi dátum az a nap, amikor a részvényeseknek a részvényeikkel rendelkező státusza rögzítésre kerül. 3. **Könyvelési műveletek**: Az osztalék kifizetésének időpontjában a vállalat könyvelése az alábbiak szerint történik: - Az osztalékot kötelezettségként könyvelik, ami csökkenti a nyereséget. - A kifizetés megtörténtével a pénzeszközök csökkennek, míg a kötelezettségek megszűnnek. 4. **Részvényesi értesítés**: A részvényesek értesítést kapnak az osztalék kifizetéséről, amely tartalmazza a kifizetés összegét és a kifizetés időpontját. 5. **Adózási szempontok**: Az osztalék után a részvényeseknek figyelembe kell venniük az adózási kötelezettségeiket, mivel az osztalékjövedelem általában adóköteles. Ezek a lépések segítenek abban, hogy az osztalék könyvelése zökkenőmentesen és átláthatóan történjen, biztosítva ezzel a részvényesek elégedettségét és a vállalat pénzügyi stabilitását.

A megállapított és kifizetendő osztalék összegét a vonatkozó döntés napján, a beszámolóval zárt tárgyévet követő üzleti évben kell rögzíteni a számviteli nyilvántartásokban.

A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként.

A 2024-es évre vonatkozó beszámolóban szereplő adózott eredmény osztalékként való felhasználásáról a következő évben, tehát 2025-ben, a beszámoló elfogadása során kell határozatot hozni.

Az osztalék kifizetésének időpontját a közgyűlés vagy taggyűlés határozatában szükséges rögzíteni.

Ha a határozat nem tartalmaz határidőt, a tulajdonos bármikor érvényesítheti osztalékigényét a társaságával szemben. Ezért az osztalék követelése bármikor esedékessé válhat, így azt a rövid lejáratú kötelezettségek között kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy a kifizetés már több éve elmaradt.

A jóváhagyott osztalék előírásai és pénzügyi lebonyolítása a hatályos szabályozásoknak megfelelően tehát időben eltérhet egymástól. Nincs szükség arra, hogy a kifizetéseket azonnal teljesítsük; a pénzáramlás figyelembevételével lehetőség van a kifizetések ütemezésére.

Az osztalék elengedése és annak számviteli kezelése egy olyan komplex folyamat, amely számos pénzügyi és jogi aspektust magában foglal. Az osztalék elengedése során a vállalat a részvényeseinek szánt nyereség egy részét visszatartja, vagy más módon nem juttatja el hozzájuk, ami különféle okokból történhet, például a cég pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében. A számviteli elszámolás során figyelembe kell venni az elengedett osztalék hatását a vállalat mérlegére és eredménykimutatására is. E folyamat során a vállalatnak világosan dokumentálnia kell a döntés hátterét és indokait, hogy megfeleljen a jogszabályi előírásoknak és a pénzügyi átláthatóság követelményeinek. Az osztalék elengedése nem csupán a részvényesek, hanem a potenciális befektetők és a piaci elemzők számára is fontos információt jelent, hiszen ez a lépés a vállalat jövőbeli kilátásait is befolyásolhatja. Összességében az osztalék elengedése és számviteli elszámolása nem csupán egy egyszerű pénzügyi művelet, hanem egy átgondolt stratégiai döntés, amelynek hosszú távú következményei lehetnek a vállalat működésére és piaci pozíciójára.

A 2021. január 1.-től életbe lépett szabály alapján az elengedett osztalék kikerült a TAO törvény adóalap csökkentési tételei közül, és közvetlenül kerül az eredménytartalékba (a korábbi társasági adó szabályozás tartalmazott egy adóalap-korrekciós tételt a megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel összegére vonatkozóan.

Az egyediség érdekében így fogalmazhatnánk át a mondatot: "A jelenség hátterében az állt, hogy a számviteli gyakorlat szerint a társaságnak, amely megállapította az osztalékot, korábban kötelező volt bevételként könyvelnie az elengedett osztalékot."

A Számviteli törvény 37.§ (1) bekezdés h) pontja kimondja: az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni.

Az osztalék kifizetése következtében a vállalat adózott nyeresége nem módosul.

Az osztalékokkal kapcsolatos lemondás során érdemes megvizsgálni, hogy a részvényesek rendelkeznek-e olyan lehetőségekkel, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a már jóváhagyott osztalékot csak részben mondjanak le. Továbbá, ha több tulajdonos van, felmerül a kérdés, hogy van-e mód arra, hogy egyesek lemondjanak az osztalék kifizetéséről, míg mások ezt megkapják.

Mivel nincs jogszabály, amely meghatározná az osztalékelengedés feltételeit, azok a tagok, akik nem kívánják felvenni a nekik járó osztalékot, vagy csak annak egy részére tartanak igényt, lehetőséget kapnak arra, hogy részben vagy teljesen lemondjanak róla.

Mivel más jogszabályi előírások nem gátolják ezt, az osztalék eltérő mértékű elengedése akkor lehetséges, ha a tagok világosan kifejezik ezzel kapcsolatos szándékukat, és a pontos mértékről írásos jegyzőkönyvben rendelkeznek.

Az osztalék előírásaira és könyvelési folyamatára vonatkozó részletes információkat itt találhatja.

Az osztalékelőleg kezelése és könyvelése egy fontos pénzügyi folyamat, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy előre jelezzék és kezeljék a részvényeseiknek kifizetett osztalékokat. Az osztalékelőleg olyan kifizetés, amelyet a vállalat a nyereségéből a részvényeseinek juttat, gyakran a teljes éves osztalék előlegének tekinthető. A könyvelés során fontos, hogy megfelelően dokumentáljuk ezt a kifizetést, hogy a pénzügyi nyilvántartások pontosak legyenek. Az osztalékelőleg könyvelésekor általában a következő lépéseket követjük: 1. **Döntés az osztalékelőlegről**: A vállalat vezetősége határozza meg az osztalékelőleg mértékét és időpontját. 2. **Könyvelési bejegyzések**: Az osztalékelőleg kifizetését a megfelelő könyvelési tételek segítségével rögzítjük. Ez általában magában foglalja a pénzeszközök csökkenését és az osztalékfizetési kötelezettségek növekedését. 3. **Közzététel**: Az osztalékelőleg kifizetése előtt a vállalatnak tájékoztatnia kell a részvényeseket, hogy mikor és mekkora összegben várható a kifizetés. 4. **Kifizetés**: Az osztalékelőleg kifizetésével a vállalat készpénzállománya csökken, míg a részvényesek bankszámláján növekszik a pénzösszeg. 5. **Záró könyvelési tételek**: A pénzügyi év végén fontos, hogy a könyvelők ellenőrizzék az osztalékelőleggel kapcsolatos tételek helyességét, hogy az éves beszámolóban pontosan tükröződjenek. A megfelelő osztalékelőleg-kezelés és könyvelés nemcsak a pénzügyi átláthatóságot segíti elő, hanem hozzájárul a részvényesek bizalmának megőrzéséhez is.

Ha a tulajdonosok részére az év során közbenső mérleg alapján osztalékelőleg került kifizetésre, akkor a beszámoló elfogadása során kulcsfontosságú, hogy az osztalékelőleg véglegesen osztalékká alakuljon.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően az éves beszámoló alapján kiderül, hogy az osztalékfizetésre nincs lehetőség, vagy csupán egy kisebb összegű osztalék kerül elfogadásra - tehát az osztalékelőleg teljes mértékben, vagy csak részben nem válik osztalékká - akkor ezt az összeget kölcsönnek kell tekinteni, amely után kamatfizetés válik szükségessé.

Amennyiben a magánszemély elmulasztja a kamat megfizetését, a személyi jövedelemadó törvény értelmében kamatkedvezményből eredő jövedelem keletkezik számára. A tagoknak vagy részvényeseknek, a társaság által történő felhívás esetén, vissza kell téríteniük azt az összeget, amely nem minősül osztaléknak.