Az ember és a mikroorganizmusok kapcsolata rendkívül összetett és sokszínű, egyfajta szimbiózis, amely évszázadok óta formálja életünket. Ezek a parányi élőlények, amelyek sok esetben csak mikroszkóp alatt láthatóak, nem csupán a környezetünk részei, hane
Fárasztó, de egyben rendkívül inspiráló élmény volt részt venni a 2025-ös marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány által szervezett tanácskozáson. Az esemény középpontjában az "ember és a vele élő mikroorganizmusok összetett kapcsolata" állt, ami igazán izgalmas téma volt. A február 21-23. között megrendezett "Mikrobiom - Együttélés egy láthatatlan világgal" című konferencia helyszínéül a Kultúrpalota impozáns nagyterme szolgált, amely reggeltől estig tele volt egyetemi és főiskolai hallgatók lelkes tömegével, valamint neves belföldi és külföldi szakértőkkel, elismert orvosokkal, akik mind hozzájárultak a tudásmegosztáshoz. Az esemény valódi szellemi kaland volt, amely gazdagította a résztvevők tudását és betekintést nyújtott a mikrobiom világába.
Mivel a mostanában egyre gyakrabban hallott mikrobiom szó jelentése még sokak számára nem világos, azt kell tudnunk róla, hogy a rajtunk, a bőrünkön és a bennünk élő mikroorganizmusok genetikai állományának összessége, amely az emberrel ökológiai rendszert képez, és hatással van egészségünk és betegségeink alakulására. Ez a terület még "szürke zónának" számít, amelyben sok az ismeretlen vagy a túlhangsúlyozott tényező.
A konferenciát megnyitó fiatal bemondók, Marton Kincső és Deák Gellért szavaival élve, a rendezvény középpontjában a mikrobiom és az immunrendszer közötti összefüggések, valamint a táplálkozás betegségképző szerepe állt. Emellett szó esett bélflóránk és lelki, szellemi egészségünk összefonódásáról, és számos más izgalmas témáról. Külön köszönet illeti mindazokat, akik társszervezőkként, partnerekként és támogatókként hozzájárultak ennek a jelentős eseménynek a megvalósításához – a névsor hosszú, de mindenki munkája értékes és elismerésre méltó.
A konferencia megnyitóját dr. Szabó Mónika, az egyetemi adjunktus és a Szent Balázs Alapítvány elnöke vezette fel, aki egyúttal ünnepélyesen köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően dr. Vass Levente parlamenti képviselő, a Studium Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke, valamint dr. Nagy Előd professzor, a marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem rektorhelyettese osztották meg gondolataikat. A köszöntőbeszédek sorát Czink Gergő, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke zárta, aki fiatalok képviseletében szólt a jelenlévőkhöz.
Kérésemre dr. Szabó Mónika diabetológus, belgyógyász főorvos számolt be arról, hogy az első nap a fogalmak meghatározásával, a témához kapcsolódó bevezető támpontok ismertetésével, valamint egy általánosabb teológiai, antropológiai, mikrobiológiai, élettani megközelítéssel telt el. A sort Jakabos Barnabás jezsuita atya gondolatai nyitották. Amint elmondta, az embert legjobban meghatározó jelenség, ahogy a teremtésből is kiderül, hogy társra, kapcsolatteremtésre van szüksége. A megfelelő kapcsolódási képesség teszi végül is emberré az embert. A teremtett világra és az emberi szervezetre való rácsodálkozás pedig Isten felismerése a világban, az orvoslásban, a biológiában.
Prof. Dr. Mara Gyöngyvér, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Biomérnöki Tanszékének neves oktatója, nemrégiben tartott előadásában a mikrobiom fogalmának mélyebb megértésére összpontosított. Kifejtette, hogy a mikrobiom fejlődése hogyan kapcsolódik az evolúciós folyamathoz, és miként formálódik egyéni szinten az élet során. Az előadás során hangsúlyozta, hogy a mikrobiom jelentős hatással van életminőségünkre, és bemutatta, milyen lépéseket tehetünk az egészséges mikrobiom megőrzése érdekében.
Dr. Orbán-Kis Károly neurológus, a MOGYTTE Élettani Tanszékének egyetemi docense a bélmikrobiota hatásáról beszélt az immunvédekezés kialakításában, arról, hogy mennyire késélen táncoló jelenség az, ahogy szervezetünk egy adott külső fehérjével szemben védekezően reagál vagy toleráns.
Dr. Székely Edit, a MOGYTTE egyetemi docense, aki a laboratóriumi medicina és orvosi mikrobiológia területén szerzett tapasztalatokat a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban, a baktériumok sokszínű világáról és az emberi szervezet és a baktériumok interakcióinak változatos kimeneteleiről beszélt. Részletesen foglalkozott azzal, hogy a különböző kórokozók, amelyek az orrban, a garatban, a tüdőben vagy a bélrendszerben találhatók, közöttük vannak olyan baktériumok is, amelyek egyik gazdaszervezetben ártalmatlanok, míg másikban komoly fertőzéseket idézhetnek elő. Kiemelte, hogy csak azokat a baktériumtörzseket érdemes kezelni, amelyek klinikai tüneteket okoznak, a többi, ártalmatlan változatot nem szükséges beavatkozni.
Dr. Fejér Magdolna, a fertőző betegségeket kezelő I. számú klinika infektológus főorvosa a mikrobiom szerepéről beszélt bizonyos fertőző betegségekben. Kitért arra, hogy a mikrobiom képes befolyásolni az egyén fertőzésekkel szembeni érzékenységét és a gyógyulását. Ezért a fertőző betegségek kezelésében használt klasszikus módszerek mellett felmerül a mikrobiom módosítása mint újszerű lehetőség a fertőző betegségek megelőzésében és kezelésében.
Dr. Gáll Zsolt, a MOGYTTE Gyógyszerészeti Karának prodékánja, klinikai főgyógyszerész és egyetemi docens, alapos és részletes áttekintést adott a gyógyszerek és a bélmikrobiom közötti összetett kölcsönhatásokról. Elmagyarázta, hogy bizonyos gyógyszerek, mint például a Metformin, kedvezően befolyásolhatják a bélflóra összetételét és működését, míg mások, például sok antibiotikum, kedvezőtlen hatással bírhatnak. Az előadás során hangsúlyozta a gyógyszerek bélmikrobiomra gyakorolt hatásának fontosságát és annak következményeit az egészségügyi gyakorlatban.
A konferencia első napja a Kultúrpalota előcsarnokában két szobrász, Makkai István és Veress Gábor-Hunor szobrászati tárlatának a megnyitójával folytatódott. Kiss Szilveszter gyógymasszőr és gyógytornász a szabad szemmel alig látható ízeltlábúak éjszakai világát bemutató makrofotóit vetítette, majd az est zárásaként Kiss Péter, a Művészeti Egyetem színművészet szakos hallgatója maszketűdöt mutatott be.
A konferencia második napján a szakmai előadások mellett nyolc izgalmas műhelymunka került megrendezésre. Az előadások tartalmának összefoglalására dr. Szabó Mónika, a diabetológia területén elismert főorvos segítségét kértem.
Az előadás során a bél mikrobiomjának kórélettani hatásairól esett szó, különös figyelmet fordítva arra, hogyan befolyásolják a bélben élő mikroorganizmusok az anyagcserét. A kutatásokra hivatkozva kiderült, hogy a baktériumok nem egyszerűen jókra vagy rosszakra oszthatók, hanem sokkal inkább egy komplex ökoszisztémát alkotnak, amelynek hatásait nehéz pontosan mérni. Érdekes módon a cukorbetegség kezelésére használt Metformin gyógyszer is úgy tűnik, hogy a bélflóra módosításán keresztül fejti ki hatását. A szakember arról is beszélt, hogy a mikrobiommal kapcsolatos kutatások során számos kérdés merül fel, hiszen a mikroorganizmusok összjátékának megértése rendkívül bonyolult feladat.
Dr. Gelley András, a budapesti gasztroenterológia neves szakértője, aki a Budai Irgalmasrendi Kórház gasztroenterológiai ambulanciáját és endoszkópos részlegét irányítja, valamint a MiND Klinika, a Brain-Gut Center és az Endo-Expert csapatának főorvosa, izgalmas előadást tartott a székletben található mikroorganizmusok meghatározásáról. Részletesen bemutatta, hogyan alkalmaznak speciális genetikai módszereket e mikroorganizmusok azonosítására. Kiemelte a leletek értékelésének jelentőségét, hiszen a vizsgálatok során akár száz különböző baktérium és azok eltérő előfordulási gyakorisága is szerepelhet. Az ilyen részletes információk rendkívül fontosak a betegségek megértésében és a megfelelő kezelési stratégiák kidolgozásában.
Prof. dr. Mártha Krisztina, a MOGYTTE Fogorvostudományi Karának dékánhelyettese és fogszabályzó szakértő, a szájüreg flórájának jelentőségéről tartott előadást. Rámutatott, hogy a gyermekkorban megjelenő fogszuvasodás hátterében álló baktériumok szerepe kulcsfontosságú, és hangsúlyozta, milyen lényeges a szájhigiénés szokások korai felismerése és azok megfelelő kezelése. A nem megfelelő szájápolás miatt elszaporodó baktériumok nemcsak a szájüreg egészségére, hanem a gyermek általános egészségi állapotára is kihathatnak. Ezen túlmenően, napjaink kutatásai azt is igazolják, hogy a fogínygyulladást okozó baktériumok jelenléte összefüggésbe hozható az érelmeszesedéses plakkokkal, sőt, ezek a kórokozók akár szívrohamok kialakulásában is szerepet játszhatnak.
Dr. Gelley András, a neves gasztroenterológus főorvos, legutóbbi előadásában az irritábilis bélszindróma (IBS) és a mikrobiom közötti összefüggéseket tárta fel. Kiemelte, hogy a stressz jelentős szerepet játszik a betegség megjelenésében és a tünetek sokszínűségében. Elmondta, hogy az IBS kezelésében a pszichiátriai gyógyszerek és a pszichoterápiás megközelítések mellett érdemes lehet olyan táplálkozási stratégiákat is alkalmazni, amelyek a mikrobiom kedvező átalakításával segíthetnek a panaszok enyhítésében.
Prof. dr. Altorjay István, a Debreceni Gasztroenterológiai Klinika kiemelkedő belgyógyász, gasztroenterológus és klinikai onkológus főorvosaként a gasztrointesztinális traktus mikrobiomjának dinamikus változásait kutatja. Egyetemi tanári pozíciójában nemcsak szakmai tudását osztja meg, hanem a legújabb tudományos eredményekkel is gazdagítja a területet, hozzájárulva ezzel a betegségek megértéséhez és kezeléséhez.
A beszélgetés középpontjában olyan összetett folyamatok álltak, amelyek mögött számos tényező húzódik meg, és amelyek hatással vannak a bél-agy tengely működésére, ezáltal különböző betegségek, köztük a tápcsatornai daganatok kialakulására is. Az előadó hangsúlyozta néhány fontos baktérium, például a Helicobacter, Porphyromonas és Fusobacterium szerepét, amelyek a tápcsatorna különböző szakaszaiban megjelenő rákos elváltozások kialakulásában játszhatnak kulcsszerepet. A pontos mechanizmusok még mindig nem teljesen tisztázottak, ami lehetőséget ad a jövőbeli kutatások számára, hogy felfedezzék ezeket a rejtélyes összefüggéseket - tette hozzá.
Dr. Berecz Andrea, a gasztroenterológia területén jártas főorvos, osztotta meg tapasztalatait a fekálismikrobiom-transzplantációval kapcsolatban. Ez az innovatív eljárás 2011 óta elérhető a székelyudvarhelyi kórházban, és számos betegség kezelésében játszik fontos szerepet.
Dr. Szelíd Zsolt kardiológus és sportorvos, az UEFA Orvosi Bizottságának tagja, a Széchenyi István Egyetem Sportmedicina és Digitális Egészségtudomány Tanszékének vezetője a bélmikrobiom és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggésekről, valamint a sport egészségmegőrző szerepéről tartott előadást.
Dr. Zámolyi Károly aranydiplomás belgyógyász-kardiológus, aki a szívritmuszavarok kórismézésére és kezelésére irányuló kutatásokat folytatott, és az első ablációs beavatkozást hajtotta végre Magyarországon, a mikrobiom szerepéről beszélt a szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívelégtelenség) kialakulásában, valamint a diszbiózis és a gyulladásos folyamatok összefüggéseire mutatott rá.
Szombat délután nyolc érdekes műhelymunkát is tartottak a témával összefüggő, jobbára gyakorlati kérdésekről a Studium közösségi központban és a konferencia helyszínén.
Az előadásokat követően egy izgalmas szakmai csoportbeszélgetésre került sor, ahol a tudományos tájékozódás alapvető kérdéseit járták körül. A megbízható szakirodalom fontosságáról, valamint a kutatóvá válás nehézségeiről és a kitartással bejárható útjáról osztották meg gondolataikat a kutatás iránt elkötelezett szakemberek, köztük prof. dr. Mara Gyöngyvér mikrobiológus ökológus, dr. Gelley András gasztroenterológus főorvos, dr. Imre Mihály belgyógyász szakorvos, valamint dr. Marton László diabetológus rezidens és PhD-hallgató. A beszélgetés során minden résztvevő saját tapasztalatait és nézőpontjait osztotta meg, gazdagítva ezzel a tudományos közösség párbeszédét.
A nap végén a Muzsikosz zenekar varázslatos fellépése és az MMDSZ néptánccsoport látványos előadása tette felejthetetlenné az eseményt.
A konferencia utolsó napján sem volt hiány előadásokban. Dr. Kolcsár Melinda belgyógyász és endokrinológus szakorvos, a MOGYTTE docense a mikrobiom és a szervezet hormonális rendszerének a kölcsönhatását ismertette, jelezve, hogy a baktériumoknak komoly szerepe van a nemi hormonok körforgásában, így a diszbiózis hipogonadizmushoz vezethet.
Dr. Borka-Balás Réka, a marosvásárhelyi Gyermekgyógyászati Klinika főorvosa, a MOGYTTE egyetemi adjunktusa előadásában kitért a bél mikrobióta szerepére egy sor ismert gyermekkori kórkép, atópiás állapot, idegfejlődési zavar, emésztőrendszeri probléma kialakulásában, az e téren végzett kutatások eredményei alapján.
Ifj. dr. Szatmári Szabolcs neurológus, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika stroke-részlegének vezetője és a MiND Klinika munkatársa, kutatásai során a bél-agy tengely, a neurológiai kórképek, valamint a mikrobiom közötti összefüggések mélyebb megértésére törekszik. Előadásában különböző eseteket bemutatva és áttekintve a szakirodalmat, részletesen ismertette a mikrobiom fontosságát a fejfájások, a myasthenia gravis (az izomgyengeséggel és fáradtsággal járó autoimmun betegség) és a terápiarezisztens epilepszia kezelésében.
Czégeni Tibor dietetikus pályafutását a MiND klinikán indította, ahol ma is tevékenykedik. Előadásában részletesen kifejtette, hogy az étkezési szokások milyen mértékben alakítják a bélflóra összetételét és anyagcseretermékeit, valamint hogy ezek a tényezők milyen hormonális hatásokat gyakorolnak a szervezetre. Kiemelte, hogy a változatos növényi alapú étrend a legkedvezőbb választás az egészség megőrzése szempontjából.
Dr. Oczella Péter, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának szakértő pszichiátere, valamint a MiND Brain-Gut Center kutatója, előadásában a metabolikus pszichiátria és az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) összefüggéseit tárta fel. Kiemelte a bél-agy tengely fontosságát, a mitokondriális diszfunkciók szerepét, valamint a táplálkozásterápia potenciális előnyeit. Az előadás során hangsúlyozta a diétás kezelési lehetőségek jelentőségét, amelyek hozzájárulhatnak a figyelemzavaros tünetek enyhítéséhez és a betegek életminőségének javításához.
A tózis, amely alacsony szénhidráttartalmú és magas zsírtartalmú táplálkozási megközelítést jelent, jelentős szerepet játszik a különböző egészségügyi állapotok kezelésében. A makrotápanyagok, mint a fehérjék, zsírok és szénhidrátok, kulcsszerepet játszanak a szervezet működésében, míg a mikrotápanyagok, mint a vitaminok és ásványi anyagok, elengedhetetlenek a sejtek optimális működéséhez és a különböző biokémiai folyamatokhoz. A tózis során a szénhidrátok drasztikus csökkentése lehetővé teszi a szervezet számára, hogy a zsírokat energiaforrásként használja fel, ezáltal segítve a zsírvesztést és a metabolikus egészség javítását. A magas zsírtartalom biztosítja, hogy a szervezet elegendő energiát kapjon, miközben a fehérjék hozzájárulnak az izomtömeg megőrzéséhez és a telítettség érzésének fenntartásához. A mikrotápanyagok, mint például a B-vitaminok, magnézium és cink, szintén fontosak a tózis során, mivel támogatják az anyagcserét, az idegrendszer működését és a hormonális egyensúlyt. A megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitel segíthet elkerülni a tápanyaghiányt, amely a szigorú diéták esetében gyakori probléma lehet. Összességében a tózis megközelítésének sikeres alkalmazása érdekében elengedhetetlen a makro- és mikrotápanyagok tudatos tervezése és figyelembe vétele, hogy a táplálkozás ne csak hatékony legyen, hanem egészséges is.
Dr. Kovács Ágnes pszichiáter főorvos legutóbbi előadása fergeteges hangulatot teremtett a hallgatóság körében. Részletesen elemezte a pszichiátriai páciensek hozzáállását a mikrobiom-gondozás terén, és megvizsgálta, hogy bizonyos személyiségjegyek hogyan befolyásolhatják az egészségtudatos döntéshozatalt. Emellett kiemelte, milyen fontos szerepet játszik az életmód és a táplálkozási szokások a személyes identitás formálásában, ezzel is hangsúlyozva, hogy a mentális egészség szoros összefüggésben áll a fizikai jóléttel és az önmagunkról alkotott képpel.
A konferencia záróeseményét dr. Szabó Mónika, a Szent Balázs Alapítvány elnöke és tapasztalt diabetológus főorvos irányította. Ezen a szakmai találkozón részt vett prof. dr. Altorjay István, aki onkológusként, gasztroenterológusként és belgyógyászként is kiemelkedő tudással bír, valamint Sztankovics Márta dietetikus, és ifj. dr. Szatmári Szabolcs neurológus. A megbeszélés célja az volt, hogy a résztvevők megosszák egymással a legfrissebb kutatási eredményeiket és tapasztalataikat.
Altorjay professzor kifejezte háláját a Szent Balázs Alapítvány és a rendezvény szervezői felé, akik fáradhatatlan munkájukkal hozzájárultak az esemény sikeréhez. Külön köszönetet mondott a támogatóiknak és az előadóknak, valamint a lelkes fiatal egyetemi hallgatóknak, akik aktívan részt vettek a konferencián, kérdéseikkel és érdeklődésükkel gazdagítva a programot. A professzor a rendezvényt "kivételesen jól megszervezett, magas színvonalú konferenciának" nevezte, amely valóban emlékezetes élményt nyújtott mindenkinek.
