Amerika egyre inkább a csendes-óceáni térség irányába összpontosítja figyelmét, ezért jogosan vár el nagyobb hozzájárulást Európától – hívta fel a figyelmet a brit külügyminiszter.

Az Egyesült Államok figyelme fokozatosan a csendes-óceáni régió felé irányul, ami magyarázatot ad arra az amerikai elvárásra, hogy az európai NATO-tagállamok vállaljanak nagyobb felelősséget a kontinens védelméért - írta szerdán közzétett írásában David Lammy brit külügyminiszter.

Lammy, a The Guardian baloldali brit napilap munkatársa, írásában megerősíti Keir Starmer miniszterelnök előző napi bejelentését, amely szerint Nagy-Britannia 2027-re a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli védelmi kiadásait. A miniszterelnök hozzátette, hogy amennyiben a gazdasági helyzet kedvezően alakul, a következő parlamenti ciklusban ezt az arányt akár 3 százalékra is felemelhetik.

A munkáspárti brit kormány külügyminisztere felidézi, hogy a hidegháború legintenzívebb szakaszában a GDP-arányos brit katonai kiadások 4 és 7 százalék között mozogtak.

A miniszter véleménye szerint az 1940-es évek végén különösen jelentős időszak alakult ki, amikor Clement Attlee, a brit Munkáspárt vezetőjeként, a ködön át is átlátva, sikeresen integrálta Nagy-Britanniát a NATO és az ENSZ struktúrájába. Ezen időszak alatt nem csupán politikai lépéseket tett, hanem gondoskodott arról is, hogy az ország rendelkezzen a szükséges forrásokkal az önálló brit nukleáris elrettentő képesség kiépítéséhez.

Az 1960-as években Harold Wilson, az akkori brit munkáspárti miniszterelnök, képes volt "megérteni a hidegháborús félelmek mögött húzódó valóságot", és határozottan elutasította Lyndon Johnson amerikai elnök kérését, hogy Nagy-Britannia katonai erőt küldjön a vietnami konfliktusba.

Az 1990-es évek Labour-kormányának vezetője, Tony Blair megértette, hogy ha nem állítják meg Slobodan Milosevic szerb elnököt, akkor nem lesz béke a Balkánon - írja cikkében a brit külügyminiszter.

Lammy véleménye szerint Keir Starmer, a munkáspárt jelenlegi vezetője is egy jelentős lépést tett a brit védelmi kiadások drasztikus növelésével kapcsolatban. E döntés hátterében Vlagyimir Putyin orosz elnök tevékenysége áll, amely nemcsak Ukrajnát és közvetlen szomszédait fenyegeti, hanem egész Európa biztonságát is komolyan veszélyezteti.

Az utóbbi időszak amerikai kormányai alatt az Egyesült Államok, London legszorosabb szövetségeseként, fokozatosan egyre inkább az indiai-csendes-óceáni térség felé orientálódik. Ennek fényében érthető, hogy a brit külügyminiszter hangsúlyozta: Washington nagyobb mértékű tehervállalást vár el az európai NATO-tagállamoktól a kontinens biztonságának megőrzése érdekében.

Trump nemrégiben arra buzdította a NATO-tagországokat, hogy védelmi kiadásaikra a bruttó hazai termékük 5%-át fordítsák, felülmúlva ezzel az atlanti szövetség által jelenleg javasolt 2%-os minimumot.

London egyelőre ennek a felére vállalt hivatalos kötelezettséget a brit kormányfő által bejelentett 2,5 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési célkitűzéssel.