Ajándékozás: A végrendelet alternatív megoldása Az ajándékozás egy különleges módja lehet javaid átadásának, amely nemcsak jogi, hanem érzelmi szempontból is jelentőséggel bír. Míg a végrendelet a jövőre vonatkozik, az ajándékozás lehetőséget teremt arra

Valamely ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot nemcsak adásvételi szerződéssel lehet átruházni, hanem ajándékozás révén is. Ez a fajta ingatlanátruházás főleg a közeli hozzátartozók között szokott előfordulni.

Az ajándékozás folyamata azt jelenti, hogy az ajándékozó egy ajándékozási szerződés keretében vállalja, hogy a megjelölt dolgot – legyen az ingatlan, ingóság, készpénz, takarékbetétkönyv, bútor, művészeti alkotás, gyűjtemény, jog vagy követelés – ingyenesen, bármiféle ellenszolgáltatás nélkül átadja a megajándékozottnak, aki ezt a dolgot elfogadja. Különösen az ingatlanok esetében fontos, hogy a tulajdonjog átruházásának érvényessége érdekében a földhivatalnak nyilvántartásba kell vennie a tulajdonjog-változást.

Az ingatlanok ajándékozása jellemzően az idősebb generációk körében elterjedt gyakorlat, gyakran gyermekeik vagy unokáik javára. Az ajándékozás mögött sokszor az a szándék húzódik meg, hogy megelőzzék az örökléssel járó esetleges vitákat, amelyek a haláluk után merülhetnek fel az örökösök között. Sok esetben azonban nem merül fel a végrendelet írásának lehetősége, amelyben az örökséggel kapcsolatos kérdéseket tisztázhatnák, és amelyet akár egy vagy több örökös javára is megfogalmazhatnának. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a végakaratukat írásban is rögzíthetik, és hogy ez semmilyen módon nem korlátozza őket abban, hogy a végrendelet létrejötte után is használják az ingatlant. Ezzel szemben az ajándékozás komolyabb kockázatokkal jár. Ha valaki ingatlanát a családtagjainak ajándékozza, azzal a tulajdonjogot átadja nekik, és ez nem garantálja, hogy az ajándékozó továbbra is ott élhet. Sajnos már előfordult, hogy a nagyszülők jó szándékkal ajándékozták el otthonukat, csak hogy később az öregotthonban vagy még rosszabb körülmények között találják magukat.

A viszonyok még a legjobb családokban is elromolhatnak, és ha az ajándékozó biztos akar lenni benne, hogy a későbbiekben is használhatja majd az odaajándékozott ingatlant, tanácsos hivatalos haszonélvezeti jogot létesíteni. Az ingatlanok tulajdoni lapja 3 részből áll: az első a vagyon tárgyát részletezi, a második az ingatlan tulajdonosáról tartalmaz adatokat, a harmadik rész pedig az ún. teherlap, mely tartalmazza az ingatlanon fennálló különböző jogokat, mint például a haszonélvezeti jogot.

Ha valaki úgy dönt, hogy otthonát ajándékozni szeretné, fontos, hogy írásos ajándékozási szerződést készítsen. Ezt különösen ajánlott megtenni, ha szeretnénk elkerülni az esetleges jövőbeli nézeteltéréseket az örökösök között. Ilyen helyzetben érdemes jogi szakember segítségét igénybe venni, hogy a szerződés minden szempontból megfelelően legyen megfogalmazva, ezáltal biztosítva, hogy később ne lehessen jogi úton megtámadni.

Ha a szerződésbe foglalják a haszonélvezeti jogot is, az csak annyit jelent, hogy az ajándékozó élete végéig a szóban forgó ingatlanban lakhat, de ebből nem következik semmilyen kötelezettség, vagyis ez alapján a megajándékozott személy nem köteles az ajándékozóról gondoskodni, betegség esetén ápolni, halál esetén méltóságteljes temetést biztosítani. Amennyiben az ajándékozó szeretné, hogy gyermeke, unokája ezt is vállalja, tanácsos ezt is a szerződésbe foglalni, az egyes kötelességeket pedig pontosítani. A haszonélvezeti jog létesítése az ajándékozási szerződés szerves részét szokta képezni, de megfogalmazható külön szerződésben is, és akkor mindkét szerződést be kell majd nyújtani a kataszteri hivatalban - az egyik alapján a tulajdonosváltást, a másik alapján pedig a haszon-élvezet jogát jegyzik be. Ha csak egyszerű ajándékozási szerződésről van szó, elég az ajándékozó személy aláírását hitelesíttetni. Haszonélvezeti jog létesítése esetén az összes érintett fél aláírását hitelesíttetni kell.

A haszonélvezeti jog nem azt jelenti, hogy az ajándékozó személy ingyen élhet az adott ingatlanban. A törvény előírásai szerint az egy háztartásban élő személyeknek arányosan kell hozzájárulniuk a megélhetési és lakásfenntartási költségekhez. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a megajándékozott vállalja az összes számla kifizetését, de ezt mindenképpen érdemes írásos szerződés keretében rögzíteni.

A haszonélvezeti jog nem örökölhető, vagyis ha a jogosult személy meghal, örökösei nem formálhatnak használati jogot az általa lakott ingatlanra. Ha még élete során akarják megszüntetni a haszonélvezeti jogot, azt úgy kell, ahogyan létesítették: szerződést kötnek a megszüntetéséről, az érintett felek aláírását közjegyzőnél hitelesíttetik, majd a kataszteri hivatalban javaslatot tesznek a haszonélvezeti jog törlésére. Az ilyen joggal terhelt ingatlanra a bankok nem szoktak kölcsönt adni. Ha a megajándékozott személy eladja az ajándékba kapott ingatlant, a haszonélvezeti jogot az új tulajdonosnak is tiszteletben kell tartania, az ajándékozó személyt nem tehetik ki az utcára.

Mielőtt bármilyen dolgot ajándékozunk, érdemes alaposan átgondolni a döntésünket! Az ajándékba adott ingatlanok esetében gyakran előfordul, hogy azokat már nem tudjuk visszakérni. Csak nagyon speciális körülmények között, és rendkívül bonyolult módon lehet ezt megtenni: például ha a megajándékozott személy az ajándékozóval vagy annak családjával szemben súlyosan, a jó erkölcsöt sértő módon viselkedik. Ilyen esetben a bírósághoz kell fordulni az ajándékozási szerződés megtámadása érdekében, de fontos tudni, hogy a bíróság csak a ténylegesen súlyos cselekedeteket – mint például fizikai bántalmazás, testi sértés vagy bűncselekmények – tekinti a jó erkölcsöt sértő magatartásnak. A családi viták vagy a megajándékozott személy felelőtlen pénzköltése nem elegendő ahhoz, hogy a szerződést érvénytelenítsük.

Előfordulhat, hogy a megajándékozott személy ritkán, de mégis úgy dönt, visszaadja az ingatlant. Ezt csak abban az esetben teheti meg, ha kiderül, hogy az ajándékozó nem tájékoztatta őt az ingatlan olyan rejtett hibáiról, amelyeket már az adományozás pillanatában ismert, és amelyek kijavítása jelentős költségekkel járhat. Amint ezek a hiányosságok napvilágra kerülnek, a megajándékozott félnek három éve van arra, hogy döntést hozzon az ingatlan visszaadásáról; ezt követően a lehetőség elévül.