A GKI legújabb elemzése aggasztó következtetésekre vezetett, melyek a jelenlegi gazdasági helyzetet tükrözik – számolt be az MMOnline.
A kormány Új Gazdaságpolitikai Akcióterve hivatott beindítani a 2025-ös "repülőrajtot", amelynek 21 pontjából 10 kötődik közvetlenül vagy közvetve az ingatlanszektorhoz, amely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15%-át teszi ki. A szektor kis súlya eleve kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elégséges lehet-e 3,5%-os növekedés arányos részének eléréséhez - írja elemzésében a GKI.
A 10 ingatlanpiaci tényező közül 6-nak a hatása nem, vagy csak 2025 után lesz érezhető. Az Airbnb szabályainak szigorítása, a lakásbérleti díjak és a szerződési feltételek áttekintése, az önkéntesen vállalt 5%-os lakáshitel kamatplafon korlátozott bevezetése, valamint az új lakóingatlanok értékesítése során alkalmazható kedvezményes, 5%-os ÁFA-kulcs fenntartása, továbbá a fiatalok számára kidolgozott, de részletek nélküli lakásprogram tervezete nem gyakorol érdemi hatást a lakásvásárlásra és a lakásfelújításra. A kollégiumi férőhelyek bővítését és az új lakásépítést, valamint bérlakás-fejlesztést ösztönző lakáspiaci tőkeprogramra március 1-jétől lehet pályázni, ami a pályázati eljárás időtartamát figyelembe véve azt jelenti, hogy a program várhatóan 2026-tól kezdődően fejtheti ki (nem túl jelentős) hatását.
A 2025-ös évben is jelentős hatást gyakorló programpontok közé sorolható a korábban bejelentett energetikai korszerűsítési program, a vidéki otthonfelújítási program, a SZÉP kártya, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések lakáscélú felhasználási lehetősége. Az energetikai korszerűsítési program kerete 108 milliárd forint, míg az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 2024. szeptember 30-án 2164 milliárd forint állt rendelkezésre. A vidéki otthonfelújítási program keretösszegét a 2021-2022-es otthonfelújítási program támogatási adatai alapján lehet megbecsülni, amely két év alatt összesen 620 milliárd forintot jelentett. Ha figyelembe vesszük az 50%-os támogatási arányt és hasonló volumenű forrást, akkor a program idén akár 620 milliárd forintot is mozgathat. Továbbá, a SZÉP kártyákon lévő összeg 50%-a, azaz 210 milliárd forint is felhasználható lakáscélokra.
A várhatóan megmozduló összegek azonban lényegesen alacsonyabbak lesznek. A vidéki otthonfelújítási program szigorúbb feltételek mellett nyújt támogatást, és a kormány az önkéntes nyugdíjpénztárakból mindössze 300 milliárd forintot remél. A SZÉP kártya esetében pedig a teljes keret körülbelül egyharmada kerülhet felhasználásra a szektorban, ha figyelembe vesszük a GKI lakossági felméréseinek adatait, amelyek a lakásvásárlást és felújítást tervezők arányát tükrözik. A program keretében a szektorba eső összesített támogatás 2025-re várhatóan körülbelül 780 milliárd forintot fog elérni.
