Egy friss jelentés útmutatást ad a napelemek energiájának optimális kihasználásához.

A kereskedelmi ingatlanpiacon egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntarthatósági célok, ami arra ösztönzi az ingatlantulajdonosokat és bérlőket, hogy aktívan keressenek zöld megoldásokat. A napelemes rendszerek kiemelkedő szerepet játszanak ebben a folyamatban, hiszen az energiahatékonyság iránti fokozódó igények és a szén-dioxid-mentesítési törekvések tükrében óriási környezeti, gazdasági és stratégiai előnyöket kínálnak az ingatlanszektor számára. Azok a vállalatok, amelyek a napelemekbe fektetnek, nemcsak a működési költségeiket csökkenthetik, hanem hozzájárulhatnak a környezettudatos jövőhöz is.

A CBRE és a CMS, "Vegyük birtokba a tetőt: útmutató a kelet-közép-európai kereskedelmi épületekben megvalósuló fotovoltaikus projektekhez" (Harnessing Your Rooftop: A Guide to Photovoltaic Projects in Commercial Buildings in CEE) című új jelentése a napelemek tetőtéri építésével kapcsolatos lehetőségeket és kihívásokat elemzi a kelet- és közép-európai régióban. Gyakorlati útmutatást kínál a napelemes projektek fejlesztéséhez, foglalkozik a szabályozási és pénzügyi megfontolásokkal, és kiemeli a kereskedelmi ingatlanokba integrált napenergia-megoldások előnyeit. Az energiahatékonyságra és szén-dioxid-mentesítésre vonatkozó trendek vizsgálata mellett a jelentés országokra lebontott áttekintést is tartalmaz, amely az egyes kelet-közép-európai államokra jellemző energiastruktúrákat, napenergia-kapacitásokat és ösztönzőket elemzi.

Bár úgy tűnhet, hogy a zöld energia kérdése 2024-re háttérbe szorult a csalódást keltő ipari teljesítmények, valamint az európai és tengerentúli politikai zűrzavarok következtében, a zöld átmenet hosszú távú folyamata továbbra is kiemelt jelentőséggel bír az energetikai szektorban. Egyértelműen megfigyelhető az a tendencia, hogy a kelet-közép-európai térség egyre inkább elfordul a fosszilis energiahordozóktól, és a megújuló energiaforrások integrálására törekszik a villamosenergia-ellátás összetételébe.

A fenntarthatósági megfontolások mellett geopolitikai tényezők is sürgetik a változást. A kelet-közép-európai országok villamosenergia-termelésének elemzése azonban világossá teszi, hogy még hosszú út áll előttünk, hiszen a régió energiamixének jelentős részét továbbra is fosszilis energiaforrások alkotják. Különösen szembetűnő ez Lengyelország esetében, ahol a villamos energiának közel 80%-a szilárd fosszilis tüzelőanyagokból, földgázból és kőolajból származik, annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek a helyzet javítására. Szlovákiában és Magyarországon az atomenergia kiemelkedő szerepet játszik, de a leggyorsabb növekedés jelenleg a napenergia kapacitások terén figyelhető meg - emelte ki Borbély Gábor, a CBRE üzletfejlesztési és kutatási igazgatója.

"A napelemes rendszerek telepítése segíthet az ingatlantulajdonosoknak javítani az energiahatékonyságon, csökkenteni a villamos hálózattól való függést, és mérsékelni az emelkedő energiaköltségekkel kapcsolatos kockázatokat. A megújuló energiaforrások - például a tetőtéri napelemek - integrálása értékes vonzerővel bírhat a bérlők számára, akik egyre inkább fenntartható, energiahatékony épületeket keresnek" - fogalmazott Lukas Hejduk, a CMS közép- és kelet-európai ingatlanszakmai csoportjának vezetője.

Bár a tetőkön elhelyezett napelemek által kínált lehetőségek nyilvánvalóak, az ilyen rendszerek kereskedelmi ingatlanokba való beépítése nem mentes a kihívásoktól. A telepítés kezdeti költségei, a bonyolult jogszabályi környezet és a tetők műszaki követelményei komoly problémákat jelenthetnek az ingatlantulajdonosok és a befektetők számára.

"A napenergia-megoldások elterjedése temérdek lehetőséget teremt a kereskedelmi ingatlanok tulajdonosai számára a napenergia kihasználására, a működési költségek csökkentésére, és a környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulásra. A pénzügyi és szabályozási rendszerekben azonban nem könnyű eligazodni, beleértve az ösztönzők értelmezését, a finanszírozás biztosítását, és a földterület-besorolásra vonatkozó törvények betartatását. A gyakorlatban egy PV projekt fejlesztése csakugyan összetett vállalkozás" - tette hozzá Lukas Hejduk.

A kihívások ellenére a napenergia-termelés dinamikusan fejlődik a régióban, amit a zöld átmenet felgyorsítását célzó uniós és nemzeti irányelvek is támogatnak. Kelet- és Közép-Európában egyre több kereskedelmi épületben integrálnak napelemes rendszereket, így a napenergia hasznosítása jelentős mértékben növekszik. A régió tehát egy világos jövő felé halad, ahol a megújuló energiaforrások szerepe egyre inkább előtérbe kerül.

A megújuló energiaforrások szerepe Magyarországon az uniós átlaghoz képest viszonylag korlátozott, mégis a napenergia kiemelkedő jelentőségre tett szert a hazai energiatermelésben. Jelenleg a napenergia a magyar energiamix 13%-át adja, így kulcsfontosságú tényezővé vált. A kormány célja, hogy maximalizálja az ország megújuló energiaforrásainak kihasználását, ezért nemrégiben ambiciózus célkitűzéseket fogalmazott meg a naperőmű-kapacitás növelésére. Az a terv, hogy 2030-ra a napelemes kapacitást 2024 közepén tervezett 6500 MW-ról 12 000 MW-ra emeljék. A nagyobb naperőművek bővítése szinte biztosra vehető, és az MVM, a nemzeti áramszolgáltató becslése szerint a telepített kapacitás a következő öt évben akár 6000 MW-ra is nőhet. Azonban a napenergia kapacitásának további növeléséhez elengedhetetlen a hálózat modernizálása. Jelenleg szinte minden jelentős ipari parkban folyamatban vannak napelem-kapacitáshoz kapcsolódó beruházások.