A magyar lakosság egyre bővülő része számára komoly nehézséget jelent, hogy a jövedelmükből fenntartsák mindennapi életüket.

A magyar lakosság jelentős része, 27 százaléka, egyre nehezebben képes jövedelméből megélni és megtakarítani. Ez a helyzet évről évre romlik, és a nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlenül szerepel a kutatásban részt vevő kilenc ország között – állapította meg a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának megbízásából készült átfogó tanulmány.

A szakértők hangsúlyozták, hogy az adatok rávilágítanak a pénzügyi kiszolgáltatottság aggasztó szintjére. Ez a helyzet nem csupán gazdasági következményekkel jár, hanem szociális problémákat is generál: egy váratlan kiadás vagy jövedelemcsökkenés sokak számára már jelenleg is súlyos válságot idézhet elő.

Hozzátették, a Provident más európai piacain - Lengyelországban, Csehországban és Romániában - átlagosan a lakosság 18,6 százaléka nem képes pénzt megtakarítani. Rámutattak arra, hogy nemi különbségek is megmutatkoznak az adatokban, a nők 32 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tud félretenni, míg a férfiak körében ez az arány 20 százalék. A férfiak minden vizsgált kategóriában jobban állnak a megtakarítási képességek terén, ami mögött valószínűleg a továbbra is fennálló munkaerőpiaci egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Kitértek arra, hogy az adatok mögött jól kirajzolódnak a társadalmi különbségek: a nők, az alacsonyabb végzettségűek, a falvakban élők, valamint az idősebb korosztály tagjai sokkal nagyobb arányban sorolhatók a nem-megtakarítók közé. Bár a falvakhoz annyit érdemes hozzáfűzni, hogy míg az ottani lakosok 34,3 százaléka egyáltalán nem tud félretenni, addig a fővárosiak 22 százaléka szintén képtelen erre.

A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a lakosság megtakarítási szokásaiban jelentős eltérések mutatkoznak. A legnagyobb csoportot, 32,4 százalékot azok alkotják, akik bár nem tudtak minden hónapban vagy a legtöbb hónapban félretenni, alkalmanként mégis sikerült megtakarítaniuk, amikor adódott rá lehetőségük. Ez azt jelzi, hogy bár anyagi helyzetük nem mindig tette lehetővé a rendszeres megtakarítást, időnként igyekeztek javítani pénzügyi helyzetükön.

A válaszadók 20,8%-a minden hónapban vagy a legtöbb hónapban próbálkozott a spórolással, ám a megtakarítás mértéke nem volt állandó – ezáltal a félretett összeg inkább alkalomszerű volt, mintsem tudatos döntés. A legkisebb csoport, mindössze 12,6%, azokból áll, akik minden hónapban vagy a legtöbb hónapban egy előre meghatározott összeget különítettek el, ami ideális lenne a pénzügyi stabilitás eléréséhez – áll a tájékoztatásban.