"A gyom a föld édes gyermeke" – Használjuk ki a természet ajándékait, és töltjük fel energiatartalékainkat ízletes ehető gyomnövényekkel!
A friss zöldségek kikelése előtt is számos olyan növényt találhatunk a kertben, amelyek nem csak, hogy fogyaszthatók, hanem jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egészségesen, energiusan, vitaminnal feltöltve fussunk neki a tavaszi, nyári időszaknak. Beszélgetőtársunk, a Kovászna megyei Kiskászonban élő Keresztes-Bíró Emese segítségével tíz olyan ismert, vagy kevésbé ismert gyomnövényt mutatunk be, amelyek egészséges és finom táplálékként "lökést adhatnak" a szervezetünknek.
Sokszor irtjuk őket, vagy egyszerűen csak elmegyünk mellettük, miközben kertészkedünk, vagy épp a mezőt járjuk. Pedig a gyomnövények egy része nem káros, sőt, elfogyasztva jótékony hatással bír a szervezetünkre.
Az ehető gyomok világába a Kovászna megyei Kiskászonban élő Keresztes-Bíró Emese segíségével igyekszünk betekintést nyerni. Emese eredeti szakmáját tekintve történész, könyvtáros, felnőtt oktató. Mint beszélgetésünk elején megosztotta: "régi foglalkozásait" maga mögött hagyta szülővárosában, Csíkszeredában, amikor férjhez ment és Kiskászonba költözött.
"Mi egy apró falucskában élünk, ahol jelenleg háziasszonyként tevékenykedem, és sokan csak 'háziboszorkányként' emlegetnek. Ezt a 'boszorkányságot' valójában édesanyámtól és nagymamámtól örököltem, így ez a tudás nem most kezdődött. A történelmünket nem kutatásra, hanem inkább életmódtörténetre helyeztem a hangsúlyt, arra, hogy a hagyományos falusi életmódot éljük meg, és hogy a józan paraszti észt újra felfedezzük magunkban. Nagyon városi környezetben nőttem fel, és hosszú ideig ott éltem, ám nemrégiben a szomszédoktól tanultam meg, hogy miért nő a gyom gyorsabban, mint a vetemény: mert a gyom a föld édes gyermeke" - mesélte Emese.
Mint hozzáfűzte: azóta is tudatosan figyeli a gyomnövények növekedését, elterjedését, melyik, hol nő, hol burjánzik, esetleg hol pusztul ki, azért, hogy megtanulja, a természetben hol érzik magukat otthonosan. Mielőtt tavasszal el lehet kezdeni a veteményezést, a különböző fogyasztható gyomnövények legelső rügyei, hajtásai hasznos táplálékul szolgálhatnak. Emese segíségével tíz ehető gyomnövényt ismerhetünk meg és néhány fantasztikus receptet is megosztunk.
A tavasz egyik legelső növénye. Mint Emese megosztotta: amint elkezd a földből kibújni, abban a pillanatban érdemes elkezdeni szedni, mert "nagyon finom és olyankor messze vagyunk még attól, hogy saláta vagy spenót legyen a kertben".
Számtalan hasznos hatása van:
"Érdemes tavasszal a családdal egy héten kétszer-háromszor valamilyen formában fogyasztani. Lehet belőle főzeléket, levest, vagy pesztót készíteni, de akár süteményt is. Az én gyerekeim nagyon szeretik, hogyha piskótatésztába, vagy kavart tésztába beleturmixolom a csalánt, és lesz egy szép zöld sütemény, ami tavasszal amúgy is jól esik, nagyon kellemes az íze" - mondta Emese.
A csalán sokoldalú növény, amely számos lehetőséget kínál: tavasszal, amikor még zsenge, ízletes ételekhez adható, míg a gyökere és a magja tinktúrák és kenőcsök készítésére is alkalmas. Ráadásul a "lusta kertész módszer" segítségével is könnyedén hasznosíthatjuk; a csalán egyszerűen ott nő, ahol jól érzi magát, így szinte magától telepedik meg és bontakoztatja ki szépségét.
Ez a növény sokak számára talán ismeretlen marad, amíg el nem éri a virágzás fázisát, amikor is a szárán megjelennek a bájos "kicsi szívecske" formájú levelek. Fiatal levelei leginkább a pitypangéhoz hasonlítanak, de a legjellemzőbb az, hogy a gyökere széles elágazásokkal büszkélkedik, és nem hatol olyan mélyen a földbe. A pásztortáska különleges mogyorós ízével igazi ínycsiklandó kiegészítője lehet az étkezéseknek: remekül illik tojásrántottába, salátákhoz és fűszerkeverékekhez is. Virágzása után pedig nemcsak ehető díszként szolgálhat, hanem vajjal összeturmixolva finom krémként is kenhetjük pirítósra.
Emese hangsúlyozta, hogy a pásztortáska kiváló lehetőséget kínál az érelmeszesedés megelőzésére, igazi "tavaszi frissítőként" hat a szervezetre. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a régi korokban a böjtölés nem a növények kémiai összetevőinek tudományos ismeretén alapult; inkább a téli, zsíros ételek után a természet ritmusára figyelve, a tavaszi hónapokban megjelenő friss növények fogyasztása vált szokássá.
A kertben az egyik legelterjedtebb gyomnövény, amelyet sokan ismernek, legfőképpen teaként szoktak használni.
"Hamar elterjed, sokan irtják, de azt nem tudják, hogy úgy elkészítve, mint a salátaleves, vagy nyersen salátába téve, turmixokba, vagy bármilyen tejfölös, joghurtos szószba keverve mennyire finom. Visszautal a téli tartalékolásra: koleszterinszint csökkentő, serkenti a vérzsír bontását, epe-, máj és vesetisztító, még a köveket is tudja csökkenteni" - osztotta meg beszélgetőtársunk. Érdekességként megemlítette, hogy egy német nyelvű gyógynövényekkel foglalkozó oldalon 69 féle receptet talált a tyúkhúr felhasználásához.
Megkülönböztetünk piros és fehér árvacsalánt, amelyek közül a piros használható inkább étkezési célokra. A fehér árvacsalánnak ugyanis az íze és az illata sem igazán kellemes, bármennyire egészséges, éppen emiatt inkább csak teakeverékekben vagy kúraszerűen fogyasztható, tudtuk meg.
A piros színű árvacsalán különlegesen ízletes, és remekül beilleszthető smoothie-kba és turmixokba. Friss virágai, valamint zsenge hajtásai tökéletes kiegészítői lehetnek salátáknak és leveseknek is. Ráadásul az árvacsalán gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatásai révén ideális választás a tavaszi megújulás időszakában.
A lándzsás és a kerek levelű útifű kiemelkedő gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik – emelte ki Emesével a következő növényről folytatott beszélgetésünk során. A lándzsás útifűből készült köhögés elleni szirup rendkívül népszerű, sokak által ismert megoldás. Ezzel szemben a kereklevelű útifűt a moldvai csángók sajátos ételük, a galuska elkészítéséhez alkalmazzák, amely valójában egy különféle töltelékkel készült étel – mondta el interjúalanyunk. A galuskát elkészíthetik böjtös verzióban, hús nélkül, rizzsel, de húsos változatban is, a tölteléket pedig szőlővel, hárssal, céklával, vagy éppen kereklevelű útifű leveleivel csomagolják – részletezte Emese.
Az útifű különleges gyógyhatásairól ismert, hiszen gyulladáscsökkentő és gyomornyugtató tulajdonságai révén kiváló választás gyomorfekély esetén is. Mindkét fajtáját felhasználhatjuk szörpkészítéshez, de zsenge levelei ízletes kiegészítői lehetnek krémleveseknek vagy friss salátáknak is. Ezen kívül a magját remekül bele lehet sütni péksüteményekbe, pogácsákba és különféle kenyérfélékbe, így még táplálóbbá és ízletesebbé téve őket.
A pitypang egy különleges tavaszi tisztító növény, amely számos jótékony hatással bír. Vízhajtó és enyhe hashajtó tulajdonságai révén segíti a méregtelenítést, valamint támogatja a máj és az epe működését, így hozzájárul az ízületi fájdalmak és lerakódások csökkentéséhez is. A zsenge levelek, amelyek még nem érik el a keserű ízt, remekül felhasználhatók salátákban, tojásos ételekben vagy akár krémlevesekben, de akár nyersen is élvezhetjük őket.
"Időszakosakat, amíg virágzik a pitypang, addig jó naponta egy-két virág szárat megenni. Nagyon látványosan tehermentesíti az epét, és hozzájárul a fogyókúrák sikeréhez is. Kimondottan a virágot, a szirmait, hogyha leszedjük úgy, hogy kivesszük abból a zöld tokocskából, akkor lehet tenni süteményekbe, szörpökbe, készítenek belőle hamis mézet. Télen nagyon jó köhögésre, gyulladásokra, gyomorfájdalmakra is" - osztotta meg Emese. Mint kiemelte: a virágfejeket palacsintatésztában kisütve fokhagymás tejföllel, vagy porcukorral is lehet fogyasztani attól függően, hogy édesen vagy sósan szeretnénk.
Virágzás előtt, vagy később, ősszel érdemes szedni a növény gyökerét, ami szárítva, őrölve kávépótló. Innen eredhet az, hogy a pitypangot a népnyelvben tévesen cikóriának nevezik, ami valójában a katángkóró, hangzott el.
"Nincsen azzal baj, hogyha az ember a kertjében kiássa, mert kell a hely a muroknak is, de ha már kiássuk tavasszal, akkor úgy érdemes, hogy mindenét vigyük haza, dolgozzuk fel és fogyasszuk el" - fogalmazott Emese.
A százszorszép, vagy a boglárka felhasználása kevésbé ismert, pedig teája vízhajtó, vértisztító és nyákoldó hatással bír. Hasznosítható ehető dekorációként is, salátába, levesbe, ecetbe lehet tenni, áztatni, sajtkrémbe turmixolni szendvicskrémnek, sőt, ha vodkában, alkoholban kivonjuk, akkor még likőrt is lehet készíteni belőle. Ezen kívül külsőleg is érdemes használni, olajban kivonva nagyon jó bőrtisztító hatása van - osztotta meg Emese.
"Nem ismerik a nevét, csak azt tudják, hogy "valami mocsok", irtják ezerrel, pedig nagyon meg kellene tartani. A ragadós galajt már csak azért sem szokták szeretni, mert nagyon nehezen lehet leszedni a ruháról, de a gyerekeknek sebeket is tud okozni, ha ráragad, belekapaszkodik a bőrükbe. Ehhez képest a galaj az első olyan növény tavasszal, aminek a friss hajtásaiból finom szörpöt lehet készíteni, ami nagyon egészséges. A nyirokrendszer-serkentő a galajoknak az összes válfaja, kutatások szerint akár rákmegelőző hatása is lehet" - mondta el beszélgetőtársunk.
Mint említette, a galajok nemcsak külsőleg alkalmazhatók csípések, pattanások és egyéb bőrproblémák, például ekcémák kezelésére, hanem ízletes és sokoldalú hozzávalók is a konyhában. A friss, zsenge galajokat bátran belevihetjük levesekbe, ízletes szörpökbe, vagy akár szendvicskrémekbe is, emellett remek fűszerezést nyújtanak pástétomok számára is.
Ez a "mocsok" növény mindenhonnan, még a sáncokból és a térkövek közül is előbukkan, és a kertekben a gyomirtók legnagyobb részét emiatt használják el. Pedig a teája számos jótékony hatással bír: vízhajtóként működik, segít a vesegyulladás és a hólyaghurut kezelésében, méregtelenít, vért hígít, sőt, féregtelenítésre is alkalmas. Ez utóbbi különösen hasznos lehet a homokozókban játszó gyerekek számára, de egy felnőtt számára is érdemes időnként beiktatni egy féregtelenítő kúrát – hangsúlyozta Emese.
A kis, sárga virágokkal büszkélkedő növény talán nem a legfeltűnőbb, de húsos levelei valóban figyelemfelkeltők. Homokos, száraz talajon villámgyorsan képes elterjedni. "Komoly területeket képes beborítani, ezért a kertekben a gazdasszonyok nem éppen kedvelik," mesélte a beszélgetőtársunk, aki egykori városlakóból lett szorgos falusi kertész. "Csak az én kertemben nem található meg; minden évben igyekszem kigyomlálni, és ehelyett megpróbálom a saját növényeimet meghonosítani."
A kövér porcsin nagyon jó kerti fedőnövény, természetes mulcs. Nagyon magasan vannak a kicsi gyökerei, így tápanyagot nem szív el a növények elől, viszont azzal, hogy beborítja a talajt, nedvesen tarja, árnyékolja. Ha akkora szárazság van és kiszárad, akkor tud valamennyi nedvességet biztosítani a mellette levő növényeknek. Számtalan vitamint tartalmaz, A, C, E, B6 vitaminok is megtalálhatók benne, de van bennük vas, kálium, kalcium, cink, réz, foszfor és magas az Omega3 zsírsav-tartalma, tudtuk meg.
A természet csodálatos ajándéka, amely nem csupán az anyagcserét segíti normalizálni, hanem a csontritkulás, látásromlás, allergiák és cukorbetegség kezelésében is nagy haszonnal bír. Gazdag antioxidánsokban, így hatékonyan küzd a stressz okozta problémák ellen is. Ezen kívül koleszterin- és vércukorszint-szabályozó tulajdonságai miatt is érdemes figyelmet szentelni neki. "Valóban, róla csak dicsérő szavakat lehet mondani! Külsőleg is rendkívül jótékony hatású, emellett pedig ízletes, savanykás aromája miatt bátran élvezhetjük a friss leveleit és a fiatal ágacskáit. Kiválóan alkalmas turmixokhoz, krémlevesekhez, rántottákhoz, fermentálásra, savanyúságként vagy szendvicskrémekbe is. Csak annyit kell tennünk, hogy elmegyünk érte, leszedjük, megmossuk és máris felhasználhatjuk. Ráadásul háziállatok számára is jótékony hatással bír, legyen szó tyúkokról, kacsákról vagy más kedvencekről" – osztotta meg tapasztalatait beszélgetőtársunk.
