A Grönlandi cápa, a tenger mélyének titokzatos őrzője, tanúja volt a történelem legnagyobb bűneinek, miközben lassan úszott a sarkvidéki vizekben. Évszázadokon át figyelte az emberi világ viszontagságait, a háborúk borzalmait és az elpusztított élőhelyeke

A grönlandi cápa egy különleges és ritka halfaj, melynek növekedési üteme rendkívül lassú, és öregedése is eltér a megszokottól. E faj egyedei között előfordulnak olyanok is, amelyek akár 400 évig is életben maradhatnak, így valódi élő időkapszulaként őrzik az óceán titkait.

Sokan azt hiszik, hogy a teknősök a legidősebb állatok a Földön, de a jégcápa mindenkit túlszárnyal. Ha ez a lenyűgöző ragadozó valaha is megszólalna, valóságos történelmi krónikát oszthatna meg velünk: a Habsburgok dicsőségeiről, a francia forradalom zűrzavaráról vagy akár az első atombomba pusztító hatásáról. Olyan, mintha egy élő időutazó lenne, aki évszázadok emberi drámáját és vívmányait hordozza a sejteiben.

A kutatók a cápák életkorának meghatározásához a szemük lencséjét használják. Ez a lencse az embrionális fejlődés során jön létre, és azután már nem változik, ami lehetővé teszi, hogy pontosan nyomon követhessük, mikor látta meg a napvilágot az adott cápa.

Két fiatal cápát vizsgálva a kutatók felfedezték az 1950-es évek nukleáris kísérleteinek nyomait a szemükben. Érdekes módon ezek a cápák csupán 80 centiméteresek voltak, tehát még messze nem elértek a felnőtt korukhoz. Ebből arra lehet következtetni, hogy legalább 60 évesek lehettek.

A Grönlandi cápa különleges módon hozza világra utódait: a tojások a nőstény méhében fejlődnek, majd ott kelnek ki, így a fiatal cápák a világra jönnek. A kicsik születéskor körülbelül 40 centiméter hosszúak, és hihetetlenül lassú növekedési ütem jellemzi őket.

Csak 150 éves korukra érik el az ivarérettséget, ekkorra már négy méteres hosszúságot is elérhetnek. A legnagyobb egyedek akár 6-8 méteresre is megnőnek, és hihetetlenül hosszú életük során, akár 400 évig is élhetnek. Felnőttkorban évente csupán egy centimétert növekednek, ami hozzájárul ahhoz, hogy ilyen hosszú életet élhetnek.

A pontos számot nem tudják a kutatók. A grönlandi cápák főként véletlenül kerülnek halászhálókba az északi-sarkvidéki vizeken, és gyakran kutyatáp készül belőlük. Mivel nagyon hosszú ideig élnek, lassan szaporodnak, így különösen sérülékenyek.

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) ezért figyelmeztető listára tette a fajt, amíg pontosabb adatokat nem sikerül gyűjteni a számukról és elterjedésükről.