A dán kormány számos olyan intézkedést vezetett be, amelyek célja a fenntarthatóbb gazdálkodás előmozdítása.

A dán kormány számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy elősegítse a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokat. Új adókat vezetnek be az állattenyésztés környezeti kibocsátásának csökkentésére, emellett támogatják a gazdákat a nitrogénszegény trágya használatának elterjesztésében. Ezen kívül elhatározták, hogy a termőföldek 15 százalékát visszaadják a természetnek, ami azt jelenti, hogy az ország területének körülbelül 10 százaléka újra természetes állapotba kerülhet. Ezen a területen vagy fákat ültetnek, vagy lehetőséget adnak a tőzeges élőhelyek kialakulásának.

A Fast Company cikkére hivatkozva a Telex arról számolt be, hogy Dániában a célkitűzés szerint 2030-ra 70%-kal kívánják csökkenteni az ország karbonlábnyomát, melynek jelentős része a mezőgazdasági tevékenységekből származik. Szakértők véleménye szerint az eddig bevezetett fenntarthatósági intézkedések következtében a mezőgazdaság várhatóan a kibocsátások 50-75%-áért fog felelni, miközben a GDP-hez való hozzájárulása mindössze 1%-ot képvisel.

A cikk szerint az új intézkedések miatt a tej, tejtermékek és a hús ára valószínűleg megemelkedik majd, és lehet, hogy ha ezeket importálják, vagy ha tejalternatívákhoz szállíttatnak be alapanyagot (például szójababot Brazíliából), akkor valójában csak kiszervezik a karbonkibocsátást más országokba, ami hosszú távon nem megoldás. Mindenesetre egyelőre ez az egyik legambiciózusabb fenntarthatósági intézkedés - írták.

Az ABC News híradására alapozva az Országos Erdészeti Egyesület tájékoztatása szerint Dánia ambiciózus környezetvédelmi tervet dolgozott ki, amelynek célja, hogy a következő húsz év során a mezőgazdasági területeinek 10%-át erdőkké és természetes élőhelyekké alakítsa. A projekt keretein belül 1 milliárd fafát ültetnek, továbbá a műtrágyák felhasználását is jelentősen mérséklik.

A cikk alapján Dánia Európa egyik legkevésbé erdős országának számít, hiszen területének csupán 11 százalékát borítják fák. Ezzel szemben a mezőgazdasági területek aránya jelentős, elérve a 63 százalékot, ami a múltbeli erdőirtások következményeként alakult ki.

A nagyszabású földátalakítás egy átfogó terv részeként valósul meg, amelynek célja a műtrágya alkalmazásának mérséklése. Ez a lépés kulcsszerepet játszik abban, hogy megóvjuk a part menti vizeket és fjordokat a környezeti károktól és a szennyeződésektől.

A projekt célja, hogy az átalakított területeken 1 milliárd fát ültessenek el. Ez a monumentális erdősítési kezdeményezés nem csupán a klímaváltozás elleni harcban játszik kulcsszerepet a szén-dioxid megkötésének fokozásával, hanem hozzájárul a biodiverzitás növeléséhez is, valamint új természetes élőhelyeket teremt a vadon élő állatok számára és lehetőséget biztosít a rekreációra.

Dánia merész "Vissza a természethez" programja számos lényeges környezeti célkitűzést tűzött ki maga elé. Az egyik legfontosabb célja, hogy 2030-ra 30%-kal csökkentse a műtrágya alkalmazását. E lépés várhatóan kedvező hatásokat gyakorol majd a vízminőség javítására, valamint a tengeri ökoszisztémák védelmére.

Emellett az egymilliárd fa ültetésére irányuló ambiciózus erdőtelepítési program jelentős mértékben hozzájárul a szén-dioxid megkötéséhez, ezáltal támogatva Dániát a klímaváltozás elleni küzdelem céljainak megvalósításában. A projekt másik fontos célja a biodiverzitás fokozása, amely új, természetes élőhelyek kialakításával valósul meg.

Dánia ambiciózus célkitűzése, hogy a mezőgazdasági területek tíz százalékát erdőkké és természetes élőhelyekké alakítsa, lehetőséget teremt az őshonos növény- és állatfajok számára. Ez a lépés összhangban áll az Európai Unió szélesebb céljaival, amelyek a biodiverzitás védelmét és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítását célozzák. A Dánia által alkalmazott holisztikus megközelítés, amely magában foglalja az erdőtelepítést, a földhasználat átalakítását, valamint az állattenyésztésből származó kibocsátások csökkentését, világosan tükrözi az ország elkötelezettségét a környezeti problémák átfogó kezelésében.

Dánia úttörő szén-dioxid-adója az állattenyésztésre, amely 2030-ban kezdődik, világszinten elsőként foglalkozik a mezőgazdasági kibocsátásokkal. A gazdákat tonnánként 300 koronával (43 dollár) adóztatják meg a szarvasmarháik által kibocsátott szén-dioxid-egyenérték után, amely 2035-re 750 koronára (108 dollár) emelkedik. Azonban egy 60 százalékos jövedelemadó-kedvezmény csökkenti a tényleges adót kezdetben 120 koronára (17,30 dollár) tonnánként, amely 2035-re 300 koronára (43 dollár) emelkedik.

Az adó elsősorban a szarvasmarhák metánkibocsátásának csökkentését célozza, mivel ezek az állatok jelentős mértékben hozzájárulnak az üvegházhatású gázok felhalmozódásához. Egy átlagos dán tejtermelő tehén évente körülbelül 5,6 tonna szén-dioxid-egyenértéket bocsát ki, ami körülbelül 672 koronát (96 dollárt) jelent adóként tehénenként. Ez az innovatív intézkedés arra ösztönzi a gazdákat, hogy fenntarthatóbb gazdálkodási módszereket válasszanak, esetleg csökkentsék állományaik méretét, ezzel is segítve Dánia ambiciózus célját, hogy 2030-ra 70%-kal mérsékelje az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Dánia környezetvédelmi terve egy kooperatív stratégia keretein belül valósul meg, amely különféle érdekelt feleket integrál. A dán kormány kiemelte az együttműködés jelentőségét a gazdákkal, környezetvédelmi aktivistákkal és helyi közösségekkel, hogy a nagyszabású kezdeményezés sikeresen megvalósulhasson.

Az együttműködési megközelítés lényege, hogy harmonikus kapcsolatot építsen ki a környezeti célok és a gazdák, továbbá a vidéki közösségek gazdasági érdekei között. Ezzel párhuzamosan pedig ösztönzi a közösségi támogatást és részvételt Dánia zöld átalakulásában - áll a cikkben.