A Budapest100 örömmel hirdeti: KÖZ|ZÖLD - 2025 májusában a város szívét zöldbe öltöztetjük!
A KÉK - Kortárs Építészeti Központ május 22-25. között 15. alkalommal rendezi meg a Budapest100 fesztivált, amely ezúttal a városi zöldfelületek kérdéskörét járja körbe. A mára már hagyományosan négynapos hétvége szakmai nappal indul, majd a pénteki sétanapot követő hétvégén a város házai, udvarai, tetőkertjei nyílnak meg a látogatók előtt.
A Budapest100 szervezői, akik az épített örökség és a városi közösségek szépségeit ünneplik, jövőre újra keresik a városrészek és lakóik izgalmas történeteit. Ezúttal azonban egy friss megközelítéssel állnak elő: a májusban megnyíló épületek kapcsolódását a környező zöldterületek fogják összekötni. Legyen szó rejtett belső udvarokról, lenyűgöző tetőkertekről, a házak között megbújó közös kertekről, virágzó gangokról vagy közösségi zöldövezetekről, a fesztivál célja, hogy felfedezze, bemutassa és támogassa a városi zöldítési és közösségépítési törekvéseket. Az esemény lehetőséget ad arra, hogy a városlakók együtt ünnepeljék a zöldfelületek fontosságát és a közösségi összetartozást.
A mindennapi életünket egyre inkább befolyásoló klímatudatosság és a városi biodiverzitás jelentőségének hangsúlyozása kulcsfontosságú célkitűzése a KÉK-nek és a Budapest100-nak. A városi zöldterületek nem csupán a levegő minőségének javításában játszanak szerepet, hanem segítenek csökkenteni a városi hőszigetek kialakulásának negatív hatásait is, miközben hozzájárulnak a velünk élő növény- és állatvilág, valamint a rovarok sokszínűségének megőrzéséhez. Az előnyök összegződnek: a nagy közparkok mellett a különböző épületek által határolt kisebb-nagyobb „zöld oázisok” is jelentős hatással vannak a városlakók életminőségére és a környezetük állapotára.
A fesztivál idei témaválasztása nem egy konkrét korszakra koncentrál, ezért lehetőséget ad sokféle korú épület megszólítására, ahogy a városi zöldfelületek sokszínűségének bemutatására is. A téma párbeszédre hívja nemcsak az építész szakmát, de a tájépítészeket, botanikusokat, biológusokat, kertészeket, és minden olyan szakterület képviselőjét, akik a városi ökoszisztémával, kertek, parkok létrehozásával, gondozásával foglalkoznak. Emellett a Budapest100 továbbra is a lakók és közösségek ünnepe, így arra keresi a választ, hogy ők miként tehetnek együtt lakóhelyük zöldítéséért.
A rendezvény szervezői több mint hat hónapos alapos kutatási munka és programok során arra törekedtek, hogy választ találjanak izgalmas kérdésekre, mint például:
Egy zöldellő udvar számos jelentést hordozhat egy lakóközösség számára. Először is, ez a természet közelségét és a friss levegőt jelenti, ami hozzájárul a lakók közérzetéhez és egészségéhez. Egy közösen gondozott kert nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem erősíti a szomszédok közötti kapcsolatokat is. Amikor a lakók közösen dolgoznak a kertben, közös célokért fáradoznak, ami összekovácsolja őket. A vetés, ültetés és aratás során nemcsak a fizikai munkát osztják meg, hanem élményeket és ötleteket is. Ezek a tevékenységek lehetőséget adnak a beszélgetésekre, barátságok kialakulására, és a közösségi szellem erősítésére. Ráadásul egy zöld udvar helyszínéül szolgálhat közösségi eseményeknek, mint például piknikek, közös főzések vagy ünnepségek, amelyek hozzájárulnak a lakóközösség összetartásához. A közösen ápolt zöldterület szimbolikus jelentéssel bír: a közös erőfeszítések és a kölcsönös támogatás szimbóluma, amely megmutatja, hogy a közösség tagjai nemcsak a lakóhelyüket, hanem egymást is értékelik és tiszteletben tartják. Egy zöldellő udvar tehát nem csupán egy szép hely, hanem egy élő közösségi tér, ahol a szomszédok összekapcsolódnak, tanulnak egymástól, és közösen teremtenek valami maradandót.
Hogyan alakíthatunk ki harmonikus kapcsolatot a múlt építészeti csodái és a modern környezetbarát megoldások között?
A tetőkertek, belső udvarok, zöldfalak és közösségi kertek kulcsszereplőkké válhatnak a városi biodiverzitás gazdagításában. Ezek a zöld területek nem csupán esztétikai értéket képviselnek, hanem élőhelyet is nyújtanak számos növény- és állatfaj számára. A tetőkertek például remek lehetőséget kínálnak a városi madarak és pollinátorok számára, hiszen különböző növények és virágok telepítésével tápláló forrást biztosítanak számukra. A belső udvarok, amelyek gyakran rejtett zöld oázisok, szintén hozzájárulhatnak a városi ökoszisztémákhoz, hiszen ezek a helyek ideálisak lehetnek a helyi flóra és fauna megőrzésére. A zöldfalak nemcsak a városok levegőminőségét javítják, hanem szintén élőhelyet biztosítanak a különböző fajok számára, miközben csökkentik a hősziget hatását. Ezek a zöld felületek segítenek a városi vízmegtartásban is, csökkentve az esővíz elvezetésének szükségességét. A közösségi kertek pedig nemcsak a biodiverzitás növelésére alkalmasak, hanem a közösségi összetartozás érzését is erősítik. Az emberek együtt dolgozva saját zöld területeiken nemcsak a helyi élelmiszertermelést támogatják, hanem a biológiai sokféleség megőrzését is elősegítik. Összességében ezek a zöld kezdeményezések nemcsak a városi táj szépítésére szolgálnak, hanem hozzájárulnak a fenntartható városi ökoszisztémák kialakításához, ezzel segítve a biodiverzitás megőrzését a városi környezetben.
A helyi közösségek bevonása a zöldítési projektekbe kulcsfontosságú lépés a fenntartható fejlődés irányába. Az alábbiakban néhány kreatív módszert mutatok be, amelyek segíthetnek a lakók környezettudatosságának növelésében: 1. **Közösségi események szervezése**: Rendezhetünk faültetési napokat, zöldpiacokat vagy ökológiai workshopokat, ahol a lakók aktívan részt vehetnek a zöldítési folyamatokban, tanulhatnak a fenntarthatóságról, és közben közösségi élményeket szerezhetnek. 2. **Oktatási programok indítása**: Iskolákban és közösségi központokban tarthatunk környezettudatos előadásokat és foglalkozásokat, amelyek célja a fiatalok és felnőttek környezettudatosságának fejlesztése. A helyi szakértők és aktivisták bevonása hitelesíti az információkat. 3. **Digitális platformok használata**: Készíthetünk online közösségi fórumokat, ahol a lakók megoszthatják tapasztalataikat, ötleteiket, és javaslataikat a zöldítési projektekkel kapcsolatban. Ezen platformok segítségével könnyen elérhetjük a közösség szélesebb körét. 4. **Zöld kihívások indítása**: Szervezhetünk versenyeket, ahol a lakók különböző zöld kihívásokban vehetnek részt, például a legszebb közösségi kert vagy a legjobb újrahasznosító projekt kiválasztásában. Az ilyen versenyek ösztönzik a részvételt és a kreativitást. 5. **Helyi példák bemutatása**: Érdemes bemutatni a környezetbarát kezdeményezéseket, amelyeket a helyi lakók már megvalósítottak. Ezek a sikeres példák inspirálóan hatnak másokra, és bátorítják őket, hogy csatlakozzanak a zöldítési törekvésekhez. 6. **Zöld nagykövetek kiválasztása**: Kijelölhetünk helyi "zöld nagyköveteket", akik népszerűsítik a környezettudatos életmódot a közösségben. Ezek a személyek lehetnek helyi influenszerek, aktivisták vagy egyszerűen csak olyan lakók, akik szenvedéllyel közelítenek a környezetvédelemhez. Ezek a módszerek nemcsak a környezettudatosság növelését segítik elő, hanem erősítik a közösségi összetartást is, ami elengedhetetlen a zöldítési projektek sikeres megvalósításához.
- Milyen növények és ökológiai megoldások a legalkalmasabbak különböző városi környezetekben, figyelembe véve a helyi adottságokat?
A zöldfelületek fenntartható kialakításához számos innovatív technológia és módszer járulhat hozzá. Íme néhány példa: 1. **Vertikális kertek**: A városi környezetben, ahol a hely korlátozott, a vertikális kertek lehetővé teszik a növények függőleges elhelyezését, ezzel nemcsak zöldfelületek létrehozását, hanem a levegő minőségének javítását is. 2. **Zöldtetők**: A tetőkertek kialakítása nemcsak esztétikai előnyöket nyújt, hanem szigetelést is biztosít, csökkenti a városi hősziget hatást, és segít a csapadékvíz kezelésében. 3. **Esőkertek**: Ezek a természetes vízelvezető rendszerek lehetővé teszik a csapadékvíz hatékony hasznosítását, így csökkentik a városi árvizek kockázatát, miközben növelik a biodiverzitást. 4. **Fenntartható növényválasztás**: Az őshonos és szárazságtűrő növények alkalmazása csökkenti a vízfogyasztást és a karbantartási igényeket, hozzájárulva a fenntarthatósághoz. 5. **Intelligens öntözőrendszerek**: Az okos technológiák, mint például a talajnedvesség-érzékelők és az időjárás-előrejelzés alapján működő öntözőrendszerek csökkenthetik a vízfogyasztást. 6. **Körkörös gazdaság elvei**: A zöldfelületek tervezésénél figyelembe vehető a helyi anyagok használata, valamint a meglévő erőforrások maximális kihasználása, például komposztálás révén. 7. **Biodiverzitás növelése**: A különböző növény- és állatfajok integrálása a zöldfelületek tervezésébe nemcsak a környezetvédelmet segíti, hanem a városi ökoszisztémák stabilitását is fokozza. Ezek a módszerek nemcsak esztétikai és funkcionális előnyöket kínálnak, hanem hozzájárulnak a városi környezet fenntartható fejlődéséhez is.
- Melyek a leghatékonyabb stratégiák a különböző szakmák - építészek, tájépítészek, biológusok, kertészek - közötti együttműködés előmozdítására?
A 2022-ben négynaposra bővített városi fesztivál idén is szakmai nappal indul, majd a sétanapot követő hétvégén, május 24-25-én a Budapest100 szervezőcsapata bemutatja azokat a házakat, kerteket, udvarokat, ahol a közösségek másoknak is példát mutatva járnak élen környezetük zöldítésében.
