1 millió euróval erősödik a szlovák-magyar bioszféra-barát kapcsolat.

Pilisborosjenő címerében az oroszlán mellett látható szőlőfürt megjelenése nem véletlen. Ennek az az oka, hogy a szőlőtermesztés már a honfoglalás óta fontos része az avarkorban benépesült terület történetének. Ezzel szemben a csokor hegyi tarsóka (Thlaspi montanum) csak a 21. században bukkant fel a falu határában, ahol a keresztesvirágúak családjába tartozó, védett és szerény külsejű növény egyetlen ismert élőhelye található a Kárpát-medencében.

A Pireneusok és az Alpok varázslatos tájain egykor virágzó növények sokasága hódított, különösen az 1930-as években, amikor a zárt dolomit gyepeken még dúsan pompáztak. Azonban az idő múlásával, a 70-es években megkezdődött feketefenyő (Pinus nigra) tömeges telepítése drámai módon csökkentette a természetes állományt, mára alig száz tőre csökkentve azt. Ezen aggasztó fejleményeket Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) szakmai igazgatóhelyettese tárta a közönség elé a pilisborosjenői polgármesteri hivatal előadótermében, egy március 4-i rendezvény keretében. Az esemény címe: "Bioszféra-rezervátumok közösség- és természetalapú fejlesztése a magyar-szlovák határ mentén a biológiai sokféleség közös védelme és gazdagítása érdekében."

Tömöri Balázs, Pilisborosjenő második ciklusát végigkísérő polgármestere, egy különleges esemény keretében ünnepelte meg, hogy a település tavaly több mint százezer eurós, vissza nem térítendő támogatást nyert az Európai Unió Interreg VI-A pályázatán. A jelenlegi árfolyam alapján ez körülbelül 40 millió forintot jelent, melyből az önkormányzat vállalta, hogy 2026 novemberére megvalósítja a pilisi bioszféra-rezervátum kapujának megépítését.

A falu híres levenduláskertje mögött, jelenleg ideiglenes autóparkolóként funkcionáló területen, két év múlva egy korszerű szabadtéri látogatóközpont létesül. Ez a központ információs táblákkal, kemencével, tűzrakóhellyel, valamint kényelmes padokkal és asztalokkal lesz felszerelve, továbbá nyilvános illemhely is helyet kap benne. Az összesen 1 millió eurós költségvetésű, „Kacifántos” című szlovák-magyar projekt célja, hogy a helyi közösségek összefogásával erősítse a természetvédelmet, és élhetőbbé tegye a környezetet.

Jelenleg a Föld különböző szegleteiben, összesen 137 országban, 751 olyan terület létezik, amely természetvédelmi céllal jött létre, az UNESCO Ember és Bioszféra Programjának (Programme on Man and the Biosphere, MAB) keretein belül. Ezek a területek nem mindig esnek egybe a védett flóra és fauna élőhelyeivel, sem területi kiterjedésüket, sem látogathatóságukat illetően. A program célja, hogy a természetes ökoszisztémák megőrzését elősegítse, miközben az emberi tevékenységeket is figyelembe veszi.

Az UNESCO irányelvei alapján az ilyen területek ökoszisztémáit egy speciálisan kidolgozott módszerrel őrzik meg, célul tűzve ki a helyi növény- és állatvilág védelmét. E törekvés érdekében igyekeznek minél szélesebb körből, nemzetközi forrásokból anyagi támogatást nyújtani a fenntartható mezőgazdasági technológiákhoz, valamint lehetőséget biztosítani a természetvédelmi kutatásokhoz. A kutatások eredményeit az oktatásban és az iskolán kívüli ismeretterjesztő programokban is hasznosítják. Az UNESCO ajánlásai szerint a bioszféra-rezervátumokat három jól elkülöníthető zónára osztják: a külső pufferzónában a táji adottságokat kihasználó gazdálkodás folyik, az átmeneti zónában már korlátozottabb az emberi tevékenység, míg a magterületekhez, ahol a természeti értékek védelme a középpontban áll, kizárólag a megfelelő engedéllyel rendelkező kutatók és természetvédelmi szakemberek férhetnek hozzá.

A közvetlen EU-s forrásból finanszírozott pilisborosjenői beruházás azért is különleges, mert a falu széle már a védett zóna része. Nem véletlenül hívja fel a kirándulói figyelmet a település határában álló óvoda kerítésére feszített, a büntetési tételeket is felsoroló molinó a környék jelentősebb természeti értékű növényvilágára.

A kapunak nevezett ökoturistapihenő egy izgalmas projekt keretében jön létre, amely a Pilis és a szlovákiai Zólyom térségét, a Pol'ana-hegységet, valamint a Fertő-tó, az Aggteleki és a Szlovák Karszt bioszféra-rezervátumait összekapcsolja. E kezdeményezés hátterében a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság áll, akik évtizedek óta elkötelezettek a természetbarát erdőgazdálkodás mellett. A pihenőhely célja, hogy a látogatók számára lehetőséget biztosítson a természet szépségeinek felfedezésére, miközben a fenntarthatóságra és a környezettudatosságra is fókuszál.

A kedden bemutatott projekt célja a hegyi tarsóka védelme mellett a pilisi vadmacskák (Felis silvestris) megóvása is. Emellett a kezdeményezés keretében hangsúlyt kap az inváziós növények, mint a gyalogakác, bálványfa és japán keserűfű visszaszorítása, továbbá a természetes élőhelyek helyreállítása, amely az EU direktíváinak megfelelően történik.